Orbán többször mondta ki, hogy "Gyurcsány" és "Bajnai", mint valaha

február 12., szombat 16:38
14

Orbán Viktor idei évértékelője egybeesett a választási kampány hivatalos kezdetével is. Egyik legegyszerűbb üzenete is a választásról szólt:

ha a Fidesz nyer, akkor lesz pénz, ha az ellenzék nyer, akkor nem lesz.

Ennek alátámasztására adatokat, idei juttatásokat és jóléti intézkedéseket sorolt. Utóbbiak közül egyet be is jelentett: meghosszabbítják 3 hónappal a benzinár 480 forintos maximálását.

Fotó: botost/444.hu

Matolcsy-Varga gyógymódról és Szijjártó vagányságáról beszélt közben, ami mind segített elérni a nagyszerű eredményeket. A járvány elleni magyar védekezést világsikernek állította be. Utóbbi sikerének a fokmérője most nem az elhunytak száma volt, mint egy 2020 őszi interjújában, hanem az, hogy a magyar kormány az elsők között engedte a nyitást, illetve az is, hogy nagyon hamar állt fel az operatív törzs. A járvány elleni küzdelem közben eltörölte a kormány a hálapénzt is, jelentette ki. És a 2020-as visszaesés ellenére is egymillióval dolgoznak többen, mint 2010-ben, "aki akar, az dolgozhat" - mondta.

A beszédében felsorolt jó dolgok ahhoz képest nyertek értelmet, hogy 2010 előtt minden rosszabb volt: a rezsi magasabb, a minimálbér alacsonyabb, családtámogatás nem volt, és csak 12 hónapra jutott nyugdíj, "egy porcikánk se kívánkozik vissza", figyelmeztetett Orbán.

A kontrasztot azzal emelte ki, hogy tőle szokatlan módon nagyon sokszor vette a szájára politikai ellenfelei neveit. Pontosabban "Gyurcsány" és "Bajnai" neveit emlegette. A 2010-es évértékelőjében, amikor még Bajnai volt a miniszterelnök, akkor az ő nevét egyszer sem említette, a másik elődjét a miniszterelnöki székben pedig csak a "Gyurcsány-korszak" szóösszetételben használta még akkor is.

A rengeteg gyurcsányozás arról szólt, hogy jelezze, a Fidesz a volt kormányfőt tekinti az ellenzék vezetőjének. Márki-Zay Péteren sokat gúnyolódott, de az ő nevét sosem mondta ki, csak bedrogozott ("begombázott") őrültként vagy pénzsóvár kuruzslóként ("szélhámos távgyógyító") utalgatott rá.

Fotó: botost/444.hu

2002 óta először fordul elő az idén, hogy egy ellenzéki választási listán Gyurcsány Ferenc nem lesz benne az első négyben, mégis első alkalommal fordult most elő, hogy Orbán kifejezetten vele szemben határozza meg magát. Bajnai el se indul az idei választáson, mégis többször beszélt róla, mint 2014-ben, amikor pártelnökként vett részt a kampányban.

Az ellenzékkel szemben tartotta magát az októberi Békemeneten meghatározott retorikai alaphelyzetéhez: az ellenzék nevetséges, gyenge, de nagyon erős külföldi erők állnak mögötte, amitől már veszélyessé válhat. E külföldi erők emberei diabólikus képben tűntek fel az előadásában: Júdásként szerepeltek, akik 30 ezüstért mindenre képesek. Soros Györgyöt ezúttal a középkori Magyarországot fenyegető török szultánhoz hasonlította.

Ez a harc lesz a végső

Orbán szokás szerint apokaliptikus csataként állította be a közelgő választást, bár ezúttal azt jósolta, hogy ez lesz az utolsó ilyen nagy végső összecsapás - ahogy 2010 óta minden választást ilyennek állított be. Ezúttal annak a reményének adott hangot, hogy ha most sikerül legyőzni Gyurcsányékat, akkor "soha többé nem állnak sorompóba", azaz a következő választási kampányok már nem a megmaradásról, hanem a jó kormányzásról szólhatnak, mert nem lesz ördögi ellenfele a Fidesznek. Most viszont harcba kell menni, "nyergelni", "kilovagolni".

Orbán köszönti az őt köszöntőket. Fotó: botost/444.hu

Optimiista volt, többször is jelezte, hogy a várakozásai szerint a választók április 3-án megbüntetik "Gyurcsányékat", illetve azt mondta, hogy még sosem volt ilyen erős, ennyire jól szervezett a saját oldala.

Csákányos világpolitikus

A belpolitikai témákhoz mérhető terjedelemben foglalkozott a nagyvilág dolgaival, és benne a saját szerepével.

Háborús fenyegetésről beszélt, a Balkán és Ukrajna felől is, és az utóbbi irányából hatalmas menekültáradat is érkezhet, amire a magyar hatóságok már meg is kezdték a felkészülést - derült ki a beszédéből.

Saját moszkvai útját világpolitikai jelentőségű békemissziónak állította be, szerinte amióta ott járt, azóta adják egymásnak a kilincset az európai vezetők Putyinnál. Az Oroszország elleni európai szankciókat zsákutcának nevezte, helyette a magyar modellt állította a nyugatiak figyelmébe, vagyis a jó együttműködést Oroszországgal. Azt mondta, hogy nincs ugyan atomjégtörőnk, de csákánnyal is lehet repedést vágni a jégbe, szerinte ő ezt tette Putyinnál. A szigorú szankciókat követelő amerikai politikával szemben a megegyezésre törekvő német, francia, olasz igényeket támogatta meg ezzel.

Megfenyegette a német kormányt és az EU Tanácsát, hogy ne vessenek ki szankciókat a boszniai szerbekre, mert a magyar kormány vétózni fog. Az orosz szankciókat nem volt erőnk megvétózni, de a balkániakat már lenne, szólt Orbán üzenete. (A német és más nyugat-európai kormányok a daytoni békeszerződéssel szembemenő szerb függetlenségi törekvéseket büntetnék a szankciókkal.) Orbán komoly anyagi támogatást és EU-tagságot követelt a nyugat-balkáni országoknak. Szerinte a latin kereszténység bukásra áll, és kell neki az ortodox segítség, ami a Balkánon van.

Kiállt az EU-s fegyverkezés és közös haderő létrehozása mellett, mintegy megtámogatva a francia elnök törekvéseit. Egész hosszan beszélt arról, hogy erős magyar hadsereget és komoly hazai hadiipart akar, mert "helyettünk nem véd meg senki". Ezzel, ugyanúgy ahogy a szankciós politika esetében, az amerikai védelmi doktrína ellen érvelt, amelynek az alapja, hogy a NATO-n keresztül az USA garantálja az európai szövetségesei biztonságát.

Jogállamiság és dzsihád

A rendszerét elvi alapon támadóknak ezúttal megadta azt a gesztust, hogy egy részüknek el is hiszi, hogy komolyan gondolják a jogállamisági kifogásaikat Magyarországgal szemben. Csakhogy szerinte ők mást értenek demokrácia alatt, mert nem harcoltak a kommunizmus ellen. A nyugati értelmiség szerinte a liberális demokráciát és a globalizmust kéri számon ott, ahol ezek helyett nemzeti és keresztény rendszer épül éppen.

A jogállamisági kritikákat dzsihádnak nevezte, amellyel szemben ő "rekonkvisztát" hirdetett most. Ebben az érvelésében először szólt részletesen arról, hogy az EU akár szét is eshet, ha a nyugatiak nem lesznek toleránsak az itteni rendszerével szemben.

Úgy beszélt erről, mint aki egyáltalán nem kívánja az EU szétszakadását ("mi egyben akarjuk tartani"), de végső soron azzal fenyegetett, hogy ez az egyben maradás egyáltalán nem garantált.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt