„Sikerült-e a kanyarban előznünk?” – ezzel a címmel elemzi a magyar gazdaság helyzetét Matolcsy György a Magyar Nemzetben. „Röviden nem” – így indítja válaszát a saját kérdésére.

Orbán Viktor a február 12-ei évértékelőjében azt mondta: „Ahogy 2010 óta mindig, a válság alatt is a saját utunkat jártuk, a gazdaság újraindításához nem a brüsszeli recepteket, hanem a Matolcsy–Varga-féle gyógymódot alkalmaztuk, nem a fékre léptünk, nem húzódtunk fedezékbe, hanem kanyarban is bátran előztünk. 2021-ben már 7 százalékkal növekedtünk, és bőven ledolgoztuk a járvány miatti visszaesést.”

Matolcsy szerint ehhez képest: „Az EU-27 csoportban gazdasági fejlettség tekintetében a 2019. évi 20. helyről 2021 végére visszaestünk a 21. helyre. Lengyelország visszaelőzött minket, ahogy mi korábban őket, de az előny nem jelentős, 1 százalékponton belüli. A 2020-as magyar hátrány egy része a magasabb turizmus GDP-részarány következménye, de az előzés a lengyel modell versenyképességi előnyeinek köszönhető.”

Utána azt írja: „Hosszabban is nem a válasz, de a kép már árnyaltabb. Magyarország eredményesen kezelte a válságot, sok területen jobban, mint egy sor EU tagállam. Főként az EU déli tagállamaihoz, valamint Csehországhoz, Szlovákiához és Romániához képest teljesítettünk jobban. Így az EU átlagos szintjéhez is közelebb kerültünk, két év alatt mintegy 2 százalékponttal.”

„A mostani válságban tehát jobban teljesítettünk önmaguknál – állítja –, sőt jobbak voltunk a mostani válság kezelésében, mint a korábbi konjunktúra-időszakok kihasználásában. Mondhatjuk, hogy a kanyarban sok területen megelőztük magunkat.”

Az „Előzött-e valaki valakit az EU-27 csoportban a 2020/21-es válság időszakában az előzetes becslések szerint?” kérdésre ezzel válaszol: „Igen, többen és többeket. Dánia megelőzte Hollandiát, mintegy 1,5 százalékpontot vertek a hollandokra a dánok. Svédország megelőzte Németországot, a svédek közel 2 százalékpontot vertek rá a németekre. Belgium is kismértékben leelőzte Németországot. Olaszország megelőzte Máltát, körülbelül 1 százalékponttal. Ciprust megelőzte Litvánia, Észtország, Szlovénia, közben a Csehország-Ciprus közötti korábbi 1 százalékpontos cseh előny a többszörösére duzzadt. Spanyolországot többen is megelőzték úgy, hogy közben a spanyol EU-27 átlaghoz mért fejlettség 90 százalék feletti szintről 83 százalék közelébe zuhant vissza.”

Mindeközben „Magyarország fejlettségi szintje a 2019-es 72,8 százalékról 2021-re 75 százalék körüli értékre nőtt (végleges adatok az év közepére várhatóak), míg az akkor előttünk lévő Portugália a 78,6 százalékos fejlettségi szintről 76 százalék közelébe csúszott vissza. A lengyelek bennünket kissé megelőzve lényegében beérték a portugál fejlettségi szintet. Kimondható, hogy egy kicsivel jobb magyar teljesítménnyel a 2020-21-es válság idején Magyarország leelőzhette volna Portugáliát, ezzel nem csupán korábbi önmagunkat előztük volna a kanyarban, hanem egy előttünk lévő EU gazdaságot is.”

A jegybankelnök mindezeken túl örül a 7,1 százalékos GDP-növekedésnek – hiszen elértük az 1998-ban kitűzött célt! –, de azt írja, hogy „ez a 7 százalék nem az a 7 százalék. A 2020-es év 4,7 százalékos visszaesése volt a bázis, ezért a 2021-es növekedési adat önmagában nem értelmezhető. A két évet együtt érdemes vizsgálni, akkor kapunk a gazdasági növekedés szempontjából megbízhatóbb képet.”

Ami miatt mégsem elégedetlen, az az, hogy a koronavírus-válságot szerinte sokkal jobban kezelte Magyarország, mint a 2008-as zuhanás utáni krízist. „A 2008/09-es és a 2020/21-es válságkezelés közötti legjelentősebb különbség valójában nem a GDP adatokban, hanem a válságkezelés időtartamában található. Akkor 6,5 év kellett a válság előtti GDP-szint helyreállításához, most 6 negyedév!” – kiált fel írása végéhez közeledve boldogan.