Szél Bernadett független országgyűlési képviselő azzal az írásbeli kérdéssel fordult az ombudsmanhoz, hogy szerinte alkotmányos-e a pedagógussztrájk ellehetetlenítése.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa lényegében azt válaszolta, hogy rendben van ez így. Mint írta:

„A sztrájk alapjogát érintően az állam feladata kettős: egyrészt védenie kell a sztrájkban részt vevők jogait, hiszen a sztrájkhoz való jog – a sztrájktörvényben meghatározott korlátok között – az Alaptörvényben biztosított jog, amely gazdasági, szociális érdekeik védelme érdekében megilleti a munkavállalókat. Másrészről azonban védenie kell a sztrájkban tevékenyen részt nem vállaló, azt »elszenvedő« állampolgárok jogait is, hiszen a sztrájkjog gyakorlása szükségszerűen az ő alapjogaik korlátozásával járhat.

E két követelmény együttes érvényesülésének biztosítéka, hogy a sztrájkra vonatkozó rendelkezések értelmében a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet folytató szolgáltatóknál (mely körbe a köznevelés is beleértendő) a sztrájkjog csak bizonyos feltételek megléte esetén gyakorolható. E korlátozás célja a sztrájkban részt nem vevők alapjogai érvényesülésének minél magasabb szintű garantálása, amelynek eszköze, hogy a munkabeszüntetés idején is biztosítani szükséges az adott szolgáltatás még elégséges szintjét.”

Kozma azt írta: „Jogállami keretek között az alkotmányos jogok rendeltetésüknek megfelelően, alkotmányos keretek között érvényesíthetőek. A sztrájkhoz való jog a törvényben meghatározott követelmények maradéktalan betartása mellett gyakorolható, ilyen esetben élvez alkotmányos védelmet. A sztrájkhoz való alkotmányos jogukkal tehát a pedagógusok is csak akkor élhetnek, ha az elégséges szolgáltatások körét jogszabály (törvény, illetve a jelenlegi időszakban veszélyhelyzeti kormányrendelet), a felek megállapodása, ennek hiányában a bíróság jogerős végzése egyértelműen meghatározta. Az elégséges szolgáltatás nyújtásának hiányában nem garantálható, hogy a gyermekek oktatáshoz való joga a sztrájk időtartam alatt is érvényesüljön.”

Azt írta, „a határozatlan idejű pedagógussztrájk jogi megítélése a gyermekek oktatáshoz való jogának szempontjából más megítélés alá esik, mint egy
rövid, néhány órás figyelmeztető sztrájk”.

Kozma a világjárványra is hivatkozik: „A Kr. veszélyhelyzeti jellegét az indokolhatja, hogy a jogalkotó olyan szabályokat alkotott, amelyek az elégséges szolgáltatás meghatározásával azt biztosítják, hogy a sztrájk megtartása esetén a lehető legminimálisabbra csökkenjen az az idő, amit az elmaradt oktatás miatt iskolai többletjelenléttel kell pótolni, adott esetben akár a járvány időszakában. E tekintetben a jogalkotó - álláspontom szerint - az elmaradt nevelési-oktatási feladatok adott esetben jelenléti pótlásával járó járványügyi kockázatokra figyelemmel határozta meg az elégséges szolgáltatások körét.”

Kozma az érettségizőkre is hivatkozik: „Az érettségiző középiskolai osztályok tanulói elmaradt tanóráinak pótlására pedig az idei írásbeli érettségi vizsgák május 2-i időpontja előtt kellene sort keríteni, vagyis azzal kellene számolni, hogy az elhúzódó, határozatlan idejű sztrájk következtében a járványhullám lecsengése előtti időszakban több időt szükséges (hétvégenként, napi tanórákon túl) a köznevelési intézményben tölteniük. A jogalkotó erre figyelemmel írta elő, hogy az érettségiző középiskolai osztályok tanulói számára a kötelező érettségi tantárgyak tekintetében biztosítani kell az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott felkészítési óraszám 100 %-os megtartását a sztrájk teljes időtartama alatt.”

A lényeg: „nem állítható az, hogy a Kr. előírásai nincsenek értékelhető összefüggésben a járványügyi védekezéssel, vagyis álláspontom szerint az Alaptörvény 53. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazáson a Kormány nem terjeszkedett túl”.

Azt is írja, hogy „a magyarországi jogi szabályozásról sok tekintetben elmondható, hogy a német jogi megközelítést követi”, a sztrájk esetében viszont nem, mert a német alkotmánybíróság döntése szerint alkotmányosnak minősül a közszolgálatot ellátó alkalmazottakként a tanárokra vonatkozó általános, jogszabályban meghatározott sztrájktilalom”.

Az ombudsman szerint a „sztrájkban való részvétel lehetőségétől tehát azon pedagógusok sem esnek el, akik az érettségiző középiskolai osztályok tanulóit a kötelező érettségi tantárgyakra tanítják, hiszen más évfolyamokon nem előírás, hogy az óraszám 100 %-át megtartsák”.

Arra a felvetésre, hogy az ilyen körülmények között megtartott tanársztrájk súlytalan, Kozma azt írja: „általános érvénnyel azonban azt nem lehet kijelenteni, hogy a Kr. előírásai alapján tartott sztrájk nem lehet alkalmas valós érdekérvényesítő erő felmutatására”.

Kozma azt írja, „elengedhetetlenül szükségesnek tartom rögzíteni, hogy a jelen helyzetben a legkiemeltebb szempont a tanuló gyermekek szellemi fejlődésének oltalmazása, ugyanis a sztrájk és ebből következően az oktatás bizonytalan ideig tartó szüneteltetése esetén az ő helyzetük válna a legkiszolgáltatottabbá”.

Kozma azért sem fordul az Alkotmánybírósághoz, mert a
Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete már benyújtott alkotmányjogi panaszt, amiben a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kérték.