A lehető legközelebb állnak hozzá, mégis méterekkel arrébb, a tisztesebbnél is tisztesebb távolságra ülteti le őket, amikor tanácskozik velük. Kik ezek a látszólag végletekig lojális emberek, akik az asztal másik végéből, mégis Putyin közvetlen közeléből irányítják az Ukrajna elleni háborút?

Szergej Sojgu – védelmi miniszter

Régóta az orosz elnök bizalmasa, együtt járnak vadászni és horgászni Szibériába, a BBC gyűjtése szerint szerint volt idő, amikor Putyin lehetséges utódjának tartották. Sojgu elkötelezett a Putyin-féle irányvonal mellett, miszerint Ukrajnát demilitarizálni kell, és meg kell védeni Oroszországot a Nyugat katonai fenyegetésétől.

Sojgunak tulajdonították a Krím 2014-es annexióját, és ő vezette a GRU katonai hírszerzést is, amelyet azzal vádolnak, hogy idegméreggel mérgezte meg Alekszej Navalnijt 2020-ban, illetve hogy felelős a 2018-as salisburyi támadásért is.

Csak találgatni lehet, hogy Putyin most milyen kapcsolatban áll az embereivel, és miért tart a tisztesnél is tisztesebb távolságot tőlük, mindenesetre a BBC szerint az, hogy Sojgut is távolabb ültette le, jelzésértékű lehet. A fegyveres konfliktusokra specializálódott orosz-amerikai Vera Mironova szerint Sojgunak mint védelmi miniszternek kellett volna Kijevbe vonulnia és megnyernie a háborút.

A fenti képen, ami három nappal az oroszok bevonulása után készült, a szakértő szerint úgy néznek ki, „mintha valaki meghalt volna, mintha temetésen lennének”.

Andrej Szoldatov orosz biztonságpolitikai szakértő szerint azonban még mindig Sojgunak van a legtöbb befolyása Putyinnal szemben, mert „nemcsak a hadseregért felelős, hanem részben az ideológiáért is, Oroszországban pedig az ideológia leginkább a történelemről szól, és a narratívát ő irányítja”.

Valerij Geraszimov – vezérkari főnök

Jelentős szerepe volt Putyin eddigi hadjárataiban: a Krím elfoglalásában, az 1999-es csecsen háborúban, majd most az Ukrajna elleniben is, februárban pedig ő felügyelte a Fehéroroszországban tartott hadgyakorlatot.

A BBC szerint vezérkari főnökként az volt a feladata, hogy lerohanja Ukrajnát, és gyorsan végezzen vele. Mivel utóbbi nem történt meg, egyesek szerint Geraszimov most háttérbe szorult, Szoldatov azonban úgy véli, ez csak vágyálom. Leginkább azért, mert „Putyin nem ellenőrizhet minden utat és minden zászlóaljat”, erre van ott maga Geraszimov.

Nyikolaj Patrusev – a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője

Ben Noble, a University College London orosz politikával foglalkozó docense szerint Patrusev „agresszív háborús politikát képvisel, szerinte a Nyugat már évek óta Oroszországra pályázik”.

Egyike az elnök „végrehajtóként” ismert belső körének, annak a három embernek, akik már a hetvenes években együtt szolgáltak Putyinnal Szentpéterváron, amikor azt még Leningrádnak hívták. A másik kettő Alekszandr Bortnyikov, a biztonsági szolgálat vezetője, illetve Szergej Nariskin, a külföldi hírszerzés első embere.

A KGB-ben is együtt dolgozott Putyinnal, később az FSZB vezetője lett.

Az orosz biztonsági tanács ülésén, három nappal Ukrajna orosz lerohanása előtt Patrusev azt mondta, az USA „konkrét célja” Oroszország szétverése. Ben Noble szerint Patrusev ezzel a kijelentésével akkor „átment a vizsgán”.

Alekszandr Bortnyikov – a biztonsági szolgálat vezetője

Nyikolaj Patrusev mellett Putyin fontos embere a KGB-s időkből, ő vette át az FSZB vezetését Patrusev után. Közel áll az elnökhöz, de Ben Noble szerint továbbra sem lehet „teljes bizonyossággal megmondani, hogy ki adja a parancsokat, és ki hozza a döntéseket”.

Szoldatov szerint bár Bortnyikov fontos embere Putyinnak, „nem azért van ott, hogy tanácsot adjon az orosz elnöknek”.

Szergej Nariskin – a külföldi hírszerző szolgálat igazgatója

Putyin KGB-s triójának harmadik tagja, karrierje nagy részét az orosz elnök mellett töltötte, most azonban kicsit az ő helyzete is kérdéses. A BBC a cikkében kiemelte, hogy napokkal ezelőtt, az orosz biztonsági tanács ülésén, amikor Putyin gyakorlatilag egyesével hívatta maga elé az embereit helyzetértékelésre, Nariskin „elrontotta a szövegét”, Putyin pedig közölte vele, hogy „nem erről tárgyalunk”.

Szoldatov szerint Putyin egyértelműen élvezte a pillanatot, mert „szeret a belső körével játszadozni, bolondot csinálni belőlük”.

Nariskin 2019 óta az orosz parlament felsőházának elnöke is, egyben ő vezeti az Orosz Történelmi Társaságot, emiatt Szoldatov szerint fontosnak bizonyult abban, hogy az elnök tetteihez ideológiai alapokat szolgáltasson.

Nariskin 2021-ben a BBC-nek adott interjújában is tagadta, hogy Oroszország bárkit megmérgezett volna, vagy kibertámadásokat hajtott volna végre, illetve beavatkozott volna más országok választásaiba.