A NATO felelőssége elkerülni, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus Oroszország és a NATO közötti „nyílt háborúvá” fajuljon – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az AFP francia hírügynökségnek adott törökországi interjújában.

„Az a felelősségünk, hogy elkerüljük, hogy a konfliktus Ukrajna határainál eszkalálódjon, és nyílt háborúvá váljon Oroszország és a NATO között” – mondta Stoltenberg a török elnökség által szervezett diplomáciai találkozón.

A főtitkár ezzel igyekezett igazolni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének azt a döntését, hogy nem hajlandó Ukrajna légterében repülési tilalmi zónát létrehozni, amivel megvédhetné az ukrán lakosságot az orosz hadsereg bombázásától.

Egy ilyen lépés „azt jelentené, hogy készek vagyunk lelőni az orosz repülőgépeket”, „és ez minden bizonnyal nyílt háborúhoz vezetne. Egy ilyen konfliktus még több szenvedést, még több emberáldozatot és még több rombolást eredményezne" – érvelt a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg azt mondta:

„Támogatjuk Ukrajnát, Oroszországgal szemben pedig büntetőintézkedéseket vezettünk be, de egyúttal arra kértem (a NATO-tagországokat), hogy jelentsék ki: nem küldünk sem csapatokat ukrán földre, sem NATO-vadászgépeket az ukrán légtérbe.”

A főtitkár a szintén NATO-tagállam Törökországban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, az orosz és ukrán külügyminiszter első hivatalos találkozója utáni napon a dél-törökországi Antalya tengerparti üdülővárosban.

Bár az első orosz-ukrán közvetlen külügyminiszteri megbeszélések kudarcba fulladtak, Jens Stoltenberg üdvözölte Törökország közvetítő szerepét, és úgy vélte, „fontos a politikai megoldás elősegítése” a február 24-e óta tartó háborúban.

A NATO-főtitkár felszólította Vlagyimir Putyint, hogy vessen véget ennek az értelmetlen háborúnak, és találjon „politikai megoldást” a konfliktusra.

Putyin találkozott a szövetségesével, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, és akkor azt mondta: „pozitív előrelépést” látott az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon. Az ukránok szerint viszont már Fehéroroszország is készül lerohanni az országot.

Törökország egyrészt Ukrajna szövetségese: korábban pilóta nélküli harci drónokat is szállított Kijevnek, de ezzel párhuzamosan fenntartja a szoros kapcsolatát Moszkvával is. Ibrahim Kalin, a török elnöki hivatal szóvivője a CNN-nek megerősítette, hogy Törökország nem tervezi a nyugati büntetőintézkedések alkalmazását. A Turkish Airlines török nemzeti légitársaság továbbra is üzemelteti a moszkvai járatait, bár a szintén török Pegasus nevű fapados légitársaság bejelentette, hogy március 13-27. között felfüggeszti oroszországi légijáratait, hogy „újraértékelje” a térségbeli helyzetet.

Az antalyai diplomáciai fórumra több mint 80 miniszter, miniszterhelyettes és más kormányzati tisztségviselő gyűlt össze Törökországban. (MTI)