"Alapjaiban változtatjuk meg a közbeszerzések rendszerét, erősítve a piaci versenyt, az átláthatóságot és az ellenőrzést" - ígéri az Egységben Magyarországért március 9-én bemutatott végleges programjában. Ez vélhetően a közbeszerzési törvény átírását jelentené. Ezt a jogszabályt az Orbán-kormány is előszeretettel bütykölte az elmúlt 12 évben. Jelenleg felettébb nagyvonalú a legutóbb 2019-ben módosított közbeszerzési törvény: emiatt lehetséges például az, hogy bár a Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. 14 vidéki szállodáját összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatja fel, mégsem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk.

A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretében támogatott szállodafejlesztési projektjeink támogatási intenzitása 25-50 százalék között mozog, így ezek a fejlesztések nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Magyarország történetének legnagyobb szállodafejlesztési beruházássorozata közel 50 milliárd forintból valósul meg, melynek harmada a Kisfaludy programban elnyert állami támogatás

- indokolta meg korábban a Hunguest az mfor.hu-nak, hogy miért nem lehet tudni, ki és mennyiért tatarozza ki jelentős részben közpénzből a szállodákat. Vagyis azért nincs közbeszerzés, mert a felújításnak csak a harmada érkezik a költségvetésből. Nem volt ez mindig így: 2019 december 19-e előtt a legalább 300 millió forintos támogatásban részesülő építési beruházások esetén kellett közbeszerzést kiírni. Utána viszont lazítottak egy alaposat: jelenleg csak akkor kell, ha a beruházásnak legalább a 75 százalékát fedezik állami támogatásból. Tehát nem a támogatás összege (legalább 300 millió forint), hanem a támogatás százalékos aránya a döntő szempont.

Persze sok esetben akkor sincs igazi verseny, ha mégis kiírnak egy közbeszerzést. Például lapunk írta meg, hogy hamarosan rá sem lehet majd ismerni az egykori lovasberényi kormányüdülőre. A ma már Hotel Lovasberény néven ismert szálloda felújítására és átépítésére ugyanis december elején kiírta a közbeszerzést az ingatlan-üzemeltetéssel foglalkozó Ingatlan Gyám 2019 Zrt., és a létesítmény az építkezés után vadászati központként is funkcionálhat. Az Ingatlan Gyám 2019 tulajdonosa Lajtár József, aki az első Orbán-kormány idején a Belügyminisztérium közgazdasági helyettes államtitkára, majd országos rendőrfőkapitány-helyettes volt, a szálloda felújítására pedig közel 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ). Ma már tudható a közbeszerzés eredménye: egyedüli indulóként a Gesztelyi Zrt. nyert 3,2 milliárd forintos ajánlattal, pedig a szerződés eredetileg becsült összértéke 2 milliárd forint volt. A Gesztelyi Zrt. korábban számos rendőrségi, katonai közbeszerzést nyert meg.

Drága és kontár munka

"Azt szokták mondani, a hazai közbeszerzések 30-50 százalékkal drágábbak amiatt, hogy nincs igazi verseny. Pedig ez a kár legkisebb része. Ennél többet árt, hogy rosszul végzik el a munkát a közbeszerzési tendereken kiválasztott cégek – hiszen miért is végeznék el jól, ha nem ezen múlik a következő megbízásuk? Hanyag munkát végezni olcsóbb, sőt hasznos is, hiszen, ha újra kell csinálni, az újabb megbízást jelent" - fogalmazott Márki-Zay Péter egyik gazdasági tanácsadója, Bojár Gábor az mfor.hu-nak adott interjúban. Szerinte minimalizálni kell a közbeszerzések számát. Csak arra kell közbeszerzést kiírni, amire tényleg szükség van és úgy, hogy valódi verseny legyen. A cél az, hogy ne azon múljon, ki kap egy munkát, hogy ki áll közelebb a kormányhoz.

Márki-Zay Péter február közepi évértékelőjében is úgy fogalmazott: a túlárazott közbeszerzésekkel a Fidesz állami szintre emelte a korrupciót. Már tavaly októberben is a korrupció felszámolása és a fideszes lopás megakadályozása volt a fő üzenete az ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek. Ugyanakkor a Partizán című műsorban még tavaly április közepén meglehetősen pragmatikus álláspontot képviselt: bárki nyerhet állami pályázatokon - fideszes vállalkozó is -, ha övé a legjobb ajánlat. Tehát a legfőbb bírálati szempont mindenesetre az ár lenne.

A március 9-én bemutatott választási program talán legrészletesebb része éppen a közbeszerzésekkel foglalkozik:

• Szigorúan korlátozzuk a zárt és a meghívásos közbeszerzési eljárások lehetőségét, digitalizáljuk a közbeszerzési rendszert
• Az értékhatárokat rendszeresen felülvizsgáljuk, megteremtjük a közbeszerzési eljárás alapján született szerződések utánkövetésének lehetőségét, illetve az elnyert közbeszerzés utáni szerződésmódosítások eshetőségét minimalizáljuk, így is csökkentve a túlárazásokat
  
• Szabályozzuk a közbeszerzésbe bevonható alvállalkozók számát, illetve az alvállalkozók és a nyertes cég által foglalkoztatottak arányát. Így visszaszorítjuk azt a korrupciós mechanizmust, hogy sokszor megfelelő háttérrel nem rendelkező, politikai vezetéshez kötődő cégek nyerik a közbeszerzést, majd ezt a valódi szolgáltatást nyújtó alvállalkozókkal végeztetik el
  

Az ellenzék által csak haveri kapitalizmusnak nevezett problémakör méretéről a napokban a Korrupciókutató Központ Budapest mutatott be egy új jelentést. Ennek lényegi állítása: 2011 óta 42 Fidesz-közeli cég nyerte az EU-s pénzek több mint ötödét. Ráadásul a koronavírus-járvánnyal sújtotta 2020-ban nagyon sok gazdasági szereplő hallatlan nehézségekkel küzdött, ellenben a "haveri" cégekbe ömlött az állami és EU-s pénz, olyan mértékben, mint addig soha korábban.

Ez természetesen már Brüsszelnek is feltűnt, az EU Bírósága februárban döntött úgy, hogy jogszerűen fogadták el a feltételességi mechanizmust, ami alapján jogállamisági gondok esetén el lehet vonni támogatási pénzeket a kormányoktól. Az Európai Bizottság például a korrupció elleni küzdelem terén várna látványos intézkedéseket Magyarországon, ami praktikusan szintén a közbeszerzési törvény módosítását jelentené. Az Orbán-kormány erre egyelőre nem mutat hajlandóságot, sőt szerintük minden a legnagyobb rendben, hiszen a közbeszerzési eljárások átláthatósága uniós szinten is kiemelkedő.

A közbeszerzési mutyik felszámolása persze nem csak az egyesült ellenzéknek, hanem a Kétfarkú Kutya Pártnak is az egyik fő célja, ők február közepén mutatták be antikorrupciós programjukat. Ennek lényege, hogy központi árelemzést vezetnének be adatalapon, annak érdekében, hogy az állam tudja, hogy mi a piaci átlagár, és ellenőrizni is lehessen, hogy ne térjen el ettől az árszinttől nagyságrendekkel a közbeszerzés.