A magyar kormány nem tud megszavazni az Európai Tanácsban a magyar kőolaj- és földgázellátást veszélybe sodró javaslatot - ezt mondta az RTL híradójának kérdésére Szijjártó Péter. A külügyminiszter arra reagált ezzel, hogy a német sajtóban megjelentek olyan hírek, miszerint a magyar kormány visszakozott azzal kapcsolatban, hogy vétózná az orosz kőolajra és földgázra vonatkozó szankciókat. Szijjártó ez csak "szimpla zavarkeltés".

Brüsszelben hétfőn az uniós tagállamok energiáért felelős miniszterei tárgyaltak, miután a Gazprom a múlt héten leállította a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. A tárgyalásokról érdemes elolvasni Magyari Péter kollégám cikkét. Szijjártó Péter az RTL Klubnak most hétfőn azt mondta, hogy bár zajlik a szankciók előkészítése, még senki sem tett le az asztalra olaj- és gázembargóval kapcsolatos konkrét javaslatot.

Az ülés előtt sokszor szóba került az olaj- és gázembargó kérdése, Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter például azonnali szankciók bevezetését követelte. Sajtóhírek szerint a német kormány álláspontja puhul az olajembargóval kapcsolatban, Robert Habeck gazdasági miniszter azt mondta, hogy a német gazdaság az év végéig le tudna válni az orosz olajról.

Magyarországon viszont Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint két évre és több száz millió dolláros beruházásra lenne szükség, hogy a cég olajfinomítói ne függjenek az orosz olajtól. A magyar kormány ezért a tárgyalásokon sem támogatja az embargót, így lassan Magyarország lehet a legnagyobb akadály az újabb szankciók bevezetése előtt. Robert Habeck német gazdasági miniszter azt mondta, tiszteletben kell tartani, hogy vannak országok, amelyek még nem tudnának leválni az orosz kőolajról.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár közben a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak rövid távon, de különösen a következő 3-5 évre szóló időszakban nincsenek alternatív energiaellátási forrásai. Arra a kérdésre, hogy Magyarország nem kockáztatja-e az Európai Unió által az ukrajnai háború borzalmaival szemben tanúsított, mindeddig meglehetősen egységes álláspont szétforgácsolódását, Kovács Zoltán azt mondta: olyan kompromisszumot kell találni, amely mindenki számára elfogadható, és ez a kompromisszum csak az európai együttműködés egyik alapelvére, vagyis a józan észre alapuló, kölcsönösen elfogadható, gyakorlatias megoldásokra épülhet.