30-50 millió hordóval kapnak a szankciók miatt megrekedt készletből, de maga Trump jelentette be, hogy a vételárat nem az eladó fél kapja, hanem ő, a vevő.
Marco Rubio olyan változásokat szeretne Venezuelában, amik elsősorban az amerikai érdekeket szolgálják, de az se baj, ha a venezuelaiaknak jobb lesz.
Minden tankert lefoglalhatnak, Venezuela az ENSZ-hez fordul és állami kalózkodásról beszél.
Kénytelen eladni három finomítóját és világszerte mintegy 5000 benzinkútjának körülbelül felét, a cég egy volt vezetője szerint ezzel „a Lukoilnak vége”.
Az oroszok által olajszállításra használt úgynevezett árnyék-tankerflottával szemben vezetnék be.
Azzal, hogy Ukrajna leállította a Lukoil tranzitját a Barátság vezetéken keresztül, kritikus helyzet alakulhat ki a Politico szerint.
A kormány nagyon próbálja sulykolni, hogy a szankciók miatt szűnik meg az olcsó üzemanyag korszaka. Pedig a magyar ellátásban a háború előtt bevezetett ársapka okozott igazi gondokat, a szankciók hatását csak februárban érezte volna meg a Mol.
Hernádival mondatták ki, mennyibe fog kerülni a benzin.
A magyarországi benzinkutakon tapasztalható hiányhoz nincs köze a tengeren szállított nyersolajra érvényes behozatali tilalomnak, sem az orosz olajra biggyesztett ársapkának.
Mit gondolhat most az, aki a kormánymédiából tájékozódik, de közben van memóriája?
Szankciós kampányról, inflációról és a kormány belső vitáiról is kérdeztünk a mai kormányinfón.
A hajó 2015-ben maradt magára a jemeni polgárháború alatt, azóta senki nem törődött vele.
A vásárolt olajnak valószínűleg nem sok hatása lesz a világpiaci árakra.
A 444 podcastjában Király Andrással és Magyari Péterrel beszéljük át, hogyan aratott pürroszi győzelmet az orosz hadsereg Szeverodonyeckben és mit akarhatott elérni az Orbán-kormány az olajembargó körüli kavarással.
A magyar kormány állítólag az olajalkut is megpiszkálná még kicsit.