Megrovásban részesítette a bíróság Pető Attilát, akit egyházi vezetők zaklatással vádoltak

május 5., csütörtök 9:04
26
Pető Attila az utolsó szó jogán Fotó: Kaufmann Balázs

Pető Attila egy pap áldozatából lett vádlott, miután az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, az Erdő Péter vezette érsekség két vezetője feljelentette zaklatásért. Ez a zaklatás leginkább abból állt a vád szerint, hogy telefonon hívogatta az ügyében eljáró hivatalt vagy elküldött pár sms-t és emailt a sértetteknek.

  • A május 5-ei tárgyaláson az ügyész kijelentette: Pető „alkalmatlankodva, fenyegetőzve, önkényesen beavatkozott” a sértettek életébe és munkájába, perbeszédében próbára bocsátást indítványozott.
  • A Helsinki Bizottság ügyvédje perbeszédében azt mondta, a konkrét ügy szinte jelentéktelen, ha nem egyházi méltóságok lennének a sértettek, akkor nem is lenne per. De a probléma, amire rávilágít, az egyházon belüli visszaélések és azok kezelése kiemelten fontos társadalmi kérdés, ez a tárgyalás pedig mérföldkő.
  • Pető Attila az utolsó szó jogán felidézte, amikor hat éve szembesült az adattal, hogy csak Belgiumban 13 egykori áldozat lett öngyilkos. Ezek után hosszan sorolta a külföldi egyházi vizsgálatok eredményeit az elkövetők tízezreiről. Ezzel állította szembe az itthoni vizsgálatok hiányát.

Pető végül üzent minden áldozatnak: Ne féljetek!

Az ítélet: Pető Attila vádlott bűnös két rendbeli zaklatásban, ezért őt a bíróság megrovásban részesíti.

A bíróság ítéletével nem vonja kétségbe a Petővel gyerekkorában történteket, és nem minősíti a katolikus egyház ügykezelését. Pető tevékenységét társadalmilag hasznosnak nevezte a bíró, de e per tárgya nem ez volt. A bíróság szerint a zaklatás minden fogalmi eleme megvalósult, annak nem feltétele, hogy ténylegesen félelmet kelt-e a zaklató magatartás. A vádlott célzata, hogy beavatkozzon a sértettek magánéletébe, megvalósult, a rendszeres és tartós háborgatás is. Az nem számít, hogy felvette-e a telefonokat. Enyhítő körülmény volt a feljelentést tevő Süllei László „megbocsátása”. A bíróság a lehető legenyhébb büntetést szabta ki, de figyelmezteti Petőt, hogy tartózkodjon az újabb bűnelkövetéstől.

Pető felmentésért fellebbez.

A csütörtöki tárgyalásról hamarosan újabb cikkben és videóban számolunk be, de addig is lássuk röviden, miről szól ez a hosszú és szomorú történet.

Az áldozat

Pető Attilát kamaszkorában kezdte el molesztálni egy pap. 2003 körül ő panaszolta be először Balázs atyát, akinek mintegy húsz további áldozata került elő azóta. Ferenc pápa végül kizárta a papi rendből 2016-ban. Az egykor papnak készülő, ma is „mélyen vallásos” Pető szerint ugyanakkor az eljárás során súlyos hibákat vétett az Erdő Péter vezette esztergomi érsekség, illetve külön az eljárást vezető Süllei László érseki helynök. Semmiről nem tájékoztatták, és évekig hiába próbált választ kapni alapvető kérdésekre. Többek között azért hívogatta az érsekség illetékeseit 2019-ben, hogy végre hivatalos információkat kaphasson a saját ügyéről, és hogy ismerjék el a molesztálása tényét.

A gyerek Pető Attila ministrál Forrás: Pető Attila tulajdona/Helsinki Bizottság

A vád

2019 nyarán az esztergomi érsekség két elöljárója, Süllei László érseki helynök és a per ideje alatt elhunyt Snell György segédpüspök feljelentést tett Pető ellen. A vád szerint zaklatás volt, hogy Pető sokszor hívogatta a munkahelyi számukat, hogy adjanak neki tájékoztatást, illetve hogy találkozhasson Erdő Péter bíborossal. A hivatalban soha nem kapcsolták Sülleit.

Egy alkalommal Pető elment Snell plébániájára, és amikor nem nyitottak neki ajtót, belerúgott abba. Az Erdő vezette főegyházmegye „nevében és képviseletében” feljelentést tevő Süllei legnagyobb félelme az volt az előző tárgyaláson elhangzottak alapján, hogy Pető miséket zavarhat meg. Az végig nem volt világos, és ezt a védelem ki is használta, hogy Pető állítólagos, jövőre irányuló szándéka hogyan minősülhetne egy konkrét magánember, Süllei László már megtörtént zaklatásának.

Süllei szerint „az isteni jog védelmében” jelentették fel Petőt, a bíróságtól később mégis azt kérte: ne marasztalja el a vádlottat, hogy „ez az egyházat lejárató kampány véget érjen.”

A védelem

szerint Pető senkit nem fenyegetett meg, és igyekezett követni az ügyrendet. Sülleit és Snellt hivatalos elérhetőségeiken kereste, de egyikőjükkel sem tudott beszélni. A Helsinki Bizottság ügyvédje szerint olyanok voltak Pető kapcsolatfelvételi kísérletei, mint amikor valaki egy ügyfélszolgálatot hívogat hiába. „Utóbbi esetben nyilvánvaló lenne mindenki számára, hogy nem zaklatásról van szó” - érvelt a Pető képviseletét ellátó Ivány Borbála.

Az előző tárgyalás lényege videón:

Bilincsben

A Helsinki azért is vállalta az ügyet, mert a rendőrség álláspontjuk szerint abszurd módon lépett fel Petővel szemben: „2019. augusztus 20-án rendőrök szálltak ki érte az otthonához, majd megbilincselve előállították, és bármiféle jogszerű indok nélkül 6 órán át tartották fogva. Meglehet, az egyház vezetői csak annyit akartak elérni a rendőrség riasztásával, hogy az érthetően elkeseredett fiatalembert biztosan távol tartsák a Szent Jobb-körmenettől, az ügy azonban túlnőtt önmagán.” Minderről a per kezdete előtt kétrészes cikkben számoltunk be.

Húszéves történet

1999: Balázs atya benyúlt a 13 éves Attila pólója alá és a nadrágjába, megérintette, nyomkodta a nemi szervét, csókolgatta a nyakát. 2003: elmondta, mi történt vele; az egyházi iskola igazgatója nem hitt neki, az érsekség helynöke, a ma már érsek Udvardy György pedig nem vett fel jegyzőkönyvet, és inkább Balázs atyának hitt. Amikor Pető évekkel később egy igazságügyi szakértői véleményt mutatott Snell Györgynek, az nem kezdett vele semmit. Ha ezek az egyházi elöljárók lépéseket tesznek, és eltiltják a papot, akkor számos gyereket megóvhattak volna.

Snell György, Süllei László és Erdő Péter egy korábbi cikkünk címlapképén

2015-ben aztán Pető újra nekivágott, és hivatalos bejelentést tett az érsekségen. A nyomozás gyorsan felfedte, hogy a papról már korábban is volt panasz, de ezt a felettese elhazudta. Innentől már Esztergom is komolyan vette a vizsgálatot, amelyet Süllei László folytatott le. A mostani per fontos témája volt, hogy milyen hibákat követett el eközben.

Süllei vizsgálata a Rómába küldött eredmény szerint három esetben bizonyítottnak, Pető esetében igen valószínűnek látta „az erotikusnak tűnő, ha nem is kimondottan szexuális zaklatást”. A vatikáni válasz szerint Erdő Péternek szigorú büntetést kell kiszabnia, de nem véglegest, mert túlzó lenne a papot világi állapotba helyezni. 2016. szeptemberében a bíboros tíz évre eltiltotta Balázs atyát a papi szolgálattól. Ez fontos határvonal: valószínűleg ennyire jutott volna az egyház magától, ha Pető nem fordul a médiához.

Miklósi Gábor nem sokkal később megjelent indexes cikke azonban mozgásba hozott mindent. Az esztergomi érsekség kiadott egy közleményt, majd egész sor új áldozat jelentkezett. (A 444 információi szerint összesen húsznál is többen tettek valamilyen formában bejelentést Balázs atya ellen.) Ezután a világi feladatoktól is eltiltották, majd levelet írattak vele a pápának, hogy bocsássa el a papi rendből. A kérést az egyházfő teljesíti. Esztergom pedig figyelmeztette a magyar püspököket, hogy az illető nem lehet kiskorúak közelében - ennek ellenére a Válasz Online információi szerint később is felbukkant egyházközeli táborokban.

Zenés gyermekmise Balázs atyával Forrás: Csobánka Central European Scout Centre / Facebook

Petőnek azonban ezek után is hiányérzete volt. A laikusként egyértelműnek tűnő hibák és hiányosságok részben az érsekség személyes döntéseiből, részben a Vatikán egyetemes szabályaiból következtek.

  • Pető nem kapott hivatalos értesítést a róla is szóló vizsgálatok eredményeiről - nem hivatalosat is csak akkor, amikor az Index, illetve egy későbbi körben a 444 cikket írt ezekről.
  • Nem engedték, hogy betekinthessen az ügyiratokba, miközben az érsekség által megfelelőnek tartott újságírónak odaadták azokat, Pető összes érzékeny adatával, vallomásával együtt.
  • Az egyház hivatalosan nem ismerte el máig sem, hogy Petőt zaklatta Balázs atya, hiába lett ez egyértelmű a többi áldozat jelentkezése után.
  • Ebből következően nem is kértek tőle bocsánatot.

Ezek miatt telefonálgatott Pető, hogy aztán az esztergomi érsekség elöljárói jogi eszközökkel próbálják leállítani.

Az már Pető - a 444-en évek óta követett - küzdelmeinek is köszönhető, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar általánosságban, „az elkövetők helyett” bocsánatot kért. Arra pedig az előző tárgyalásig kellett várni, hogy 18 évvel Pető első bejelentése után a magyar egyház egyik vezetője, Süllei László feltételes mód helyett egyértelműen elismerje: Petőt molesztálták. Azt is hozzátette: „Az elkövető helyett megkövetem Attilát, és szeretném megköszönni, hogy segítette az ügy feltárását.”

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt