18 év telt el azóta, hogy II. János Pál először kért bocsánatot a gyerekekkel szexuálisan visszaélő papok miatt, és példáját azóta követték utódai a pápai székben és számtalan püspök szerte a világon. De nem Magyarországon.

Ebben a cikkben végigvettük az elmúlt 20 évben nyilvánosságra került itthoni eseteket. Az ilyen abúzusok nagy része sohasem derül ki és a magyar püspökök többsége továbbra sem válaszol a statisztikákra vonatkozó kérdéseinkre, de már az elérhető, nagyon töredékes adatok szerint is 24 egyházi vagy világi eljárás indult katolikus papok ellen gyerekmolesztálás miatt az elmúlt két évtizedben, és csak 3 esetben tudunk felmentésről. Ennek ellenére

a magyar püspökök soha nem kértek bocsánatot - egészen tegnapig.

Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek püspökké szenteli Snell Györgyöt, a budapesti Szent István-bazilika plébánosát a bazilikában 2014. december 6-án

Tegnap kelt, ma kiadott közleményük szerint „a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kijelenti, hogy mindenütt, különösen pedig az Egyházban elfogadhatatlannak tartja és minden lehetséges eszközzel fellép a kiskorúak bántalmazása és a sérelmükre elkövetett szexuális visszaélések ellen. Sajnálattal és együttérzéssel vagyunk mindazok iránt, akik gyermekként sérelmet szenvedtek el. Imádkozunk az ilyen jóvátehetetlen cselekedetek áldozatainak lelki békéjéért, a sebek begyógyulásáért, és az elkövetők helyett bocsánatot kérünk.”

A magyar egyház vezetői leszögezik, hogy „akiről ilyen cselekedet bebizonyosodik, annak nincs helye a papság sorában. Az egyházi jog lehetővé teszi a legsúlyosabb büntetés alkalmazását számos olyan esetben is, amelyek a világi jog szerint nem büntethetők.”

A püspökök kitérnek rá, hogy Ferenc pápa új törvényének megfelelően a szexuális visszaélések bejelentésére alkalmas jelzőrendszert hoznak létre, amely az egyes egyházmegyék területéről fogad minden olyan panaszt, amely „az egyházi személyek által történt bántalmazással vagy szexuális visszaéléssel kapcsolatos, különös tekintettel a kiskorúak és sebezhető személyek védelmére”. Mivel a magyar egyházi vezetők eddig nem biztosították támogatásukról, együttérzésükről azokat, akik panasszal fordulnának hozzájuk, ezért az is komoly eredmény, hogy a közlemény kiemeli: az új rendelkezés célja, hogy „az ilyen eseteket az egyházmegyék, illetve a szerzetesrendek minél előbb kivizsgálhassák és a sértettek segítséget kapjanak”. Az MTI-vel a püspöki kar sajtószolgálata azt közölte, hogy a bejelentő rendszer október elsejére minden egyházmegyénél működni fog.

Bár a hazai katolikus intézményekben is léteznek jó gyakorlatok, a Vatikán pedig évek óta prioritásként kezeli a szexuális visszaéléseket, a magyar püspökök eddig jobbára hallgattak a témában, a püspöki kar vezetője, Veres András pedig egy sor olyan nyilatkozatot tett év elején, ami csökkenteni igyekezett a probléma nagyságát. „Nálunk valószínűleg kevesebb visszaélés történt, mint más országokban. Én úgy látom, a magyar ember és a magyar kultúra gyerek- és családbarát, ami akadályozza az ilyen irányú bűnelkövetést” – mondta a győri püspök, aki szerint Nyugaton a liberalizmus lehet a sok bűncselekmény oka.

Benedek és Ferenc pápák több ízben személyesen is találkoztak áldozatokkal, beismerték, hogy az egyház hibázott a gyerekmolesztáló papok kezelésében és ígéretet tettek a hibák kijavítására. Ezekre Magyarországon továbbra is várni kell.

Ahogy arra is, hogy sok más országhoz, így a legutóbbi Lengyelországhoz hasonlóan a világi hatóságok vagy az egyház átfogó feltárásba kezdjen. Februárban indult cikksorozatunk az első gyűjteménye a magyar eseteknek, de nem pótolhat egy hivatalos vizsgálatot.