Joe Biden amerikai elnök energiabiztonsági főtanácsadója bolgár, lengyel, szerb és magyar energetikai szakértőknek és újságíróknak adott elő szerda délután, az Oroszországgal szembeni energetikai szankciók mellett érvelve.

Magyarország ragaszkodik az orosz olajhoz

Előadásával körülbelül egyidőben az EU-s diplomaták továbbra sem tudtak megegyezni az olajembargóról Brüsszelben. A szankció kivetését éppen egy hete javasolta az Európai Bizottság elnöke Oroszországgal szemben. A szerdai vitában a magyar kormány a 2024 végéig megígért kivételen felül pénzügyi kompenzációt is követelt a kiszivárgó hírek szerint.

Állítólag a tagállamok többsége túlzásnak tartotta a magyar igényt. A tárgyalások a héten még folytatódnak, illetve hétfőn a külügyminiszterek találkozóján is megpróbálhatnak dűlőre jutni, bár a magyar álláspont egyelőre teljesen elutasító.

A magyar kormány vagy teljes kivételt akar magának, és továbbra is venné az orosz olajat határidő nélkül; vagy pedig teljes anyagi kompenzációt követel az EU-tól, ha drágábban kellene behozni ide az olajat, mint most. A Magyarországot ellátó MOL jelentősen olcsóbban veszi ugyanis jelenleg az orosz olajat, mint amennyibe más forrásból kerülne, és ez teszi lehetővé, hogy a magyar benzinkutakon ne menjen 480 forint fölé az üzemanyag ára.

A többi tagállam azonban méltatlannak tartja, hogy a magyaroknak nem elég a másfél évre megajánlott türelmi idő az orosz olaj vásárlására. Orbán Viktort Ursula von der Leyen bizottsági elnök személyesen, Emmanuel Macron tanácsi elnök pedig telefonon győzködte a hét elején, sikertelenül.

Hochstein a 444 kérdésére azt mondta, hogy ebbe a vitába semmilyen módon nem avatkozik bele az amerikai kormány, sem a Bizottsággal, sem pedig a magyar kormánnyal nem tárgyal az olajembargóról, mert ez az európaiak ügye. Elismerte továbbá, hogy néhány EU-s tagállamnak sokkal nehezebb lemondania az orosz olajról, mint távolabbi országoknak, és hogy szükség lehet átmeneti időre a leváláshoz.

Tegnap kellett volna elkezdeni

Hochstein arra emlékeztetett, hogy az amerikai kormány már évek óta mondja a térség országainak, hogy szakadjanak le az orosz energiahordozókról, mert a kiszolgáltatottság nemzetbiztonsági kockázatot jelent. (Hochstein Obama elnöksége alatt is energetikai diplomata volt, 2014-ben például a 444 is beszámolt arról, hogy erősen lobbizott azért, hogy a MOL ne adja el az oroszoknak a horvát INA energetikai cégben lévő részesedését. )

Most arról beszélt, hogy a hidegháború végére eleve kialakult egy függősége a régiónak az orosz energiától, de az Északi Áramlat és a Török Áramlat megépítése óriási hiba volt. (Utóbbiban Magyarország is érintett 2021. október 1. óta). Ezek az új vezetékek tovább erősítették a függőséget, ahelyett hogy az érintett országok (Németország, Bulgária, Szerbia és Magyarország) inkább diverzifikálták volna ellátásukat.

Szerinte az új orosz érdekeltségű vezetékek kiépítését korrupció is kísérte, az oroszok megvesztegettek befolyásos embereket, hogy aztán politikai hasznot húzzanak a vezetékekből, és megosszák az EU-t és a NATO-t.

Csizmával lépnek az oroszok a torkunkra

Szerinte ezek az új vezetékek fojtogatják az európai országokat. "Mintha csizmával lépnének az oroszok a torkukra" - tett egy erős hasonlatot.

Az olcsónak beállított orosz gáz vásárlását ahhoz hasonlította, mint amikor valaki a maffiától kér kölcsön - hiába jön jól először a pénz, hosszú távon elviselhetetlenül nagy árat kell fizetni érte.

Ugyanakkor megdicsérte a németeket, hogy mostanra már cselekednek, és szervezik a leszakadásukat az orosz olajról, illetve LNG-terminál építésébe is belekezdtek és leállították az Északi Áramlat 2 engedélyezési folyamatát.

Az oroszokban nem lehet bízni

Szerinte nem lehet számítani Oroszországra, ezt bizonyítja, hogy Lengyelországot és Bulgáriát máris elzárták a gáztól. Méltatta a lengyel kormányt, amelyik már évek óta készült a leválásra, ezért LNG-terminált és új vezetékeket épített, így most is el tudják látni magukat. Bulgária viszont nagy bajban van orosz gáz nélkül, de az elmúlt napokban a bolgár miniszterelnököt fogadták Washingtonban, és megnyugtatták, hogy egy görög LNG-terminálon keresztül ellátják őket gázzal. Egészen pontosan az amerikai kormány segíti a bolgár állami energetikai vállalatot szabad kapacitással rendelkező kereskedőt találni, hiszen az USA-ban az állam nem foglalkozik közvetlenül energiakereskedelemmel.

Hochstein egyébként 2017 és 2020 között egy texasi LNG-kereskedő marketingért felelős alelnöke volt, de hangsúlyozta, hogy nem akar amerikai energiát eladni, a kormányának az is jó, "ha Katarból, Ausztráliából vagy akárhonnan" pótolják az európaiak az orosz gázt.

Szerinte a legfontosabb, hogy az európaiak most minél több gázt vegyenek és tároljanak be a következő télre.

"A klímavédelmi célok legalább két hónapja nemzetbiztonsági célok is Európában" - tette hozzá, mert az orosz energiáról akkor lehet örökre lemondani, ha a fosszilis hordozók helyett megújulókra áll át a kontinens. Szerinte atomerőművek építése is jó megoldás lehet, ha azokat nem az oroszok építik.

Értsék meg, ez háború

"Háborúban vagyunk. A harcok Ukrajnában vannak, de a gazdasági háború az ukrán határokon kívül is zajlik. Kezeljük ezt háborús helyzetként. A győzelemhez szükség van az ukrán hadsereg és nép kitartására, de a gazdasági háborúban érintett országok összetartására is. A kettő egyszerre szükséges. Ha az egyik nincs meg, akkor vereséget szenvedhetünk" - zárta mondandóját Biden főtanácsadója.