Péntek reggel óta újabb fordulója megy Brüsszelben az olajembargóról szóló tárgyalásoknak.

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy október közepétől ne vásároljanak az EU-s kereskedők orosz olajat, az Ukrajna ellen indított háború megtorlásául.

Csakhogy néhány tagállam elutasította ezt a lehetőséget, mondván, nekik túl drága lenne máshonnan olajat venni.

Ezért első körben, szerda délelőtt, a magyar és a szlovák kormánynak felajánlották, hogy ha nem vétózzák meg a szankciót, csak nekik 2023 végéig lehetne még orosz olajat venniük. Mindkét országba a MOL viszi be az orosz olajat a Barátság nevű vezetéken és dolgozza is fel a százhalombattai és pozsonyi finomítóiban, erről itt írtunk részletesen.

A magyar és a szlovák kormánynak azonban ez kevés volt. Pozsony három év haladékot kért, azaz 2025 végéig akarna orosz olajat, míg a magyar kormány azt követelte, hogy a vezetékes olajra egyáltalán ne vonatkozzon a szankció.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy a cseh és a bolgár kormány is jelezte, hogy ha a magyarok és a szlovákok kivételezettek lehetnek, akkor ők is akarják ugyanezt a lehetőséget. Illetve Görögország azt követelte, hogy a szankció ne vonatkozzon az orosz olaj EU-n kívüli szállítására, mert a görög tankerhajókat üzemeltető cégeknek ez túl nagy veszteség lenne.

A Reuters információi szerint péntekre új ajánlattal jött a Bizottság:

• A magyarok és a szlovákok még egy évet kapnának, azaz 2024 végéig vehetnének orosz olajat.
• A csehek 2024 júniusáig kapnának kivételt, és ezt meghosszabbíthatnák még egy fél évvel, ha addig nem sikerül új beszerzési rendszert kiépíteniük.
• Az orosz olaj tengeri szállítására vonatkozó szankciót pedig három hónappal tolnák ki.

Hogy ezzel elégedettek lesznek-e a kormányok, az még nem világos. Orbán Viktor péntek reggel azt mondta, hogy semmilyen olajra vonatkozó szankciót nem támogat. "Itt megálljt kell parancsolni" - jelentette ki.