Még Venezuelában is rosszabb véleménnyel vannak Oroszországról, mint Magyarországon

háború
2022 május 30., 13:20
comments 3

A demokráciával kapcsolatos attitűdök éves globális közvélemény-kutatása alapján a nyugati liberális demokráciák és a világ többi része között éles különbség van az Oroszországgal kapcsolatos felfogásban.

Az Alliance for Democracies (Szövetség a Demokráciákért) felmérése szerint Európán belül a megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja a gazdasági kapcsolatok megszakítását Oroszországgal Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt, míg Ázsiában a többség ellene volt, Latin-Amerikában pedig egyenlően megoszlott a közvélemény.

Az Oroszországgal kapcsolatos negatív nézetek nagyrészt Európára és más liberális demokráciákra korlátozódnak. Kína, Indonézia, Egyiptom, Vietnám, Algéria, Marokkó, Malajzia, Pakisztán és Szaúd-Arábia pozitív nézeteket vall Oroszországról.

Az ukrajnai invázió után elvégzett éves demokráciafelfogási index 52 nagy népességű országot fed le Ázsiában, Latin-Amerikában, az Egyesült Államokban és Európában.

Összesen 20 ország többsége gondolta úgy, hogy az ukrajnai háború miatt nem szabad megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal: köztük van Görögország, Kenya, Törökország, Kína, Izrael, Egyiptom, Nigéria, Indonézia, Dél-Afrika, Vietnam, Algéria, a Fülöp-szigetek, Magyarország, Mexikó, Thaiföld, Marokkó, Malajzia, Peru, Pakisztán, Szaúd-Arábia. A kolumbiaiak egyenlő arányban oszlottak meg. Ezzel szemben a kapcsolatok megszakítását kívánó 31 ország közül 20 európai volt.

Bár az orosz diplomaták az eredményeket annak bizonyítékául fogják mutatni, hogy a globális közvélemény nem osztja az ukrajnai események nyugati értelmezését, egyes országokban az Oroszországgal szembeni bizalmatlanság szintje magas.

Az Oroszországgal kapcsolatos legnegatívabb véleménnyel rendelkező országok között van Lengyelország (negatív 87 százalék), Ukrajna (80 százalék), Portugália (79 százalék), Olaszország (65 százalék), az Egyesült Királyság (65 százalék), Svédország (77 százalék), az Egyesült Államok (62 százalék) és Németország (62 százalék).

A nem liberális nyugati demokráciának számító Magyarországon – ahol Orbán nagy barátja Putyinnak, és szépen terjed a putyinizmus – nettó 32 százalék negatívan ítéli meg Oroszországot. A sokszor Oroszország támogatását élvező Venezuelában ennél többen, a lakosság 36 százaléka ítéli meg negatívan Oroszországot.

Orbán Viktor fogadja Vlagyimir Putyint a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án.
photo_camera Orbán Viktor fogadja Vlagyimir Putyint a Karmelita kolostorban 2019. október 30-án. Illusztráció: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA

Az országok az Oroszországgal kapcsolatos vegyes nézetek ellenére erős rokonszenvet mutattak Ukrajna iránt. A legtöbb ázsiai, latin-amerikai és európai megkérdezett úgy gondolta, hogy a NATO, az USA és az EU többet tehetne Ukrajnáért. Latin-Amerikában a válaszadók 62 százaléka gondolta úgy, hogy a NATO túl keveset tett, és csak 6 százalékuk szerint túl sokat. Európában 43 százalék mondta azt, hogy Európa túl keveset, 11 százalék szerint pedig túl sokat tett. Kínában 34 százalék mondta azt, hogy az USA túl sokat segít.

Világszerte a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy az EU, az USA és a NATO túl keveset tesz Ukrajna megsegítésére, míg 11 százalékuk szerint túl sokat tesznek.

A Kínával kapcsolatos negatív megítélés nem olyan elterjedt, mint Oroszország esetében: a brit válaszadók szeretnék a leginkább megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Kínával, ha az megtámadja Tajvant. (Guardian)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.