A magyar kormány ismét keresztbe tehet a norvég alapról szóló megállapodásnak

június 13., hétfő 5:38
16

Június 16-án, vagyis e hét csütörtökön kezdődnének a tárgyalások az Európai Bizottság és az EGT-országok, Norvégia, Izland, Lichtenstein és az EU-tagállamok között, hogy 2027-ig mekkora összeggel támogatják az uniós átlagtól elmaradó fejlettségű EU-s tagállamokat. A helyzet viszont feszült, a magyar és a norvég kormány ugyanis úgy összevesztek a norvég civil alap pénzein, hogy az az egész tárgyalást veszélyeztetheti.

AZ EGT, vagyis Európai Gazdasági Térség államai nem tagjai az EU-nak, de nagyon szorosan együttműködnek, és speciális gazdasági viszonyban állnak az unióval. Cserébe, hogy ennek előnyét kiélvezhetik, elég sok pénzzel támogatják a kevésbé fejlett uniós tagállamokat különböző pénzalapokon keresztül. Az előző hétéves ciklusban 2,8 milliárd euró jött a három országtól, hogy most mennyi, arról a héten kezdődő tárgyalásokon kellene megállapodni.

Tüntetés a civilek kormányzati vegzálása ellen 2017-ben. Fotó: botost/444.hu

A pénzalapok közül Magyarországon a norvég civil alap talán a legismertebb, mert ennek ment neki az Orbán-kormány nekifutásból, páros lábbal még 2014-ben. Mint arra talán sokan emlékeznek, a kormány az akkor még politikai ereje teljében lévő, a kormányzásba most visszatalált Lázár János miniszter vezetésével különböző hatóságokat kezdett ráküldeni civil szervezetekre, kezdetben az Ökotárs Alapítványra, amely a norvég civil alap támogatásainak elosztását kezelte. Lázárék akkor azt mondták, hogy a kijelölt civilek egyrészt nem kezelik jól a pénzt, másrészt azt kormányellenes belpolitikai műveletek finanszírozására költik civil dolgok helyett (bármit is jelentsen ez), és követelték a norvégoktól, hogy egy, a magyar kormány által kijelölt civil szervezet kezelhesse az alap 4 milliárd forintját. Ebbe a norvégok annyira nem mentek bele, hogy inkább a Magyarországnak járó egész 77 milliárd forintos összeget megvonták az előző hét éves periódusra. Minderről érdemes elolvasni Plankó Gergő cikkét.

A magyar kormány azóta sem adta föl, és ahelyett, hogy engedne, és lemondana a civil alap kontrolljáról, inkább a betartás stratégiáját választotta: tavaly novemberben például megvétózta, hogy az EGT-országok tanácsülésének végén elfogadják a közös nyilatkozatot. Ezt aztán idén május végén még egyszer eljátszotta. Ezzel pedig sikerült elérni azt a kívánt hatást, hogy a Népszava cikke szerint brüsszeli diplomaták most már eléggé tartanak attól, hogy Orbán diplomatái azt is megakadályozzák majd, hogy a most következő tárgyalásokon sikerüljön megállapodni az újabb támogatásokról. Ezzel minden, a pénzre jogosult országot magával rántana a magyar kormány, de ez nem lenne igazán karakteridegen, ilyenfajta diplomácia trollkodásra már az elmúlt hetekben is volt példa.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt