„Olyan kérdéseket tesz fel, mint egy nyomozó. Vádat fog emelni ellenem? Ne féljen, csak viccelek” - mondta egy ponton Anasz Hakkáni, az afganisztáni tálib vezetés egyik magas rangú tagja, a belügyminiszter testvére a Spiegelnek adott interjújában.

Nyugati szakértők szerint a terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-hálózat áll számos afganisztáni öngyilkos merénylet mögött, amiket korábban pakisztáni központjukból szerveztek. Anasz Hakkánit tartják a hálózat egyik legfontosabb vezetőjének, aki az interjúban tagadta, hogy létezne egyáltalán a hálózat, szerinte csak az ellenséges propaganda állít ilyesmit.

Hakkánit 2014-ben Katarban letartóztatták, majd kiadták Afganisztánnak, ahol terrorizmus miatt halálra ítélték, mire a Hakkáni-hálózat foglyul ejtett egy amerikai és egy ausztrál egyetemi tanárt. „Egy ponton úgy tűnt, minden út lezárult az Afganisztáni Iszlám Emirátus vezetői előtt, és muszáj volt különleges lépéseket tenniük állampolgáruk, vagyis az én szabadulásom érdekében” - mondta most erről a Spiegelnek. Hakkánit végül fogolycsere keretében szabadon engedték.

A Hakkáni-hálózat által kitervelt terrorcselekményekről azt mondta: „A családomnak semmi köze azokhoz a támadásokhoz, amikért hibáztatnak minket. Igen, háborúrban álltunk, és az egyik oldalon álltam. Mindkét oldal támadta a másikat. Voltak akciók és reakciók, de én magam sosem harcoltam”.

A tálibok tavaly augusztusban, az amerikai hadsereg kivonulása után kerültek hatalomra ismét Afganisztánban, és kezdeti ígéreteikkel szemben hamarosan felléptek az egyéni szabadságjogokkal szemben, ami különösen a nőket érinti. Szabályaik szerint a lányok nem járhatnak középiskolába, mindent eltakaró burkát kell viselniük, tévéképernyőn is csak eltakart arccal jelenhetnek meg, és legfeljebb 72 kilométert utazhatnak férfi kísérete nélkül.

„Úgy látszik, elfelejti, hogy az USA támadott meg minket az emberi jogok ürügyére hivatkozva. Mi vagyunk az emberi jogok valódi zászlóvivői. Az emberi jogok hitünk részét képezik. A vallásunk nem csak az emberek, de még az állatok jogait is elismeri. Például csak akkor szabad lelőni egy madarat, ha utána meg is eszi az ember. Ezért hirdettünk amnesztiát, ezért hirdetjük az erőszakmentességet!” - mondta, majd a nők jogaival kapcsolatos kérdésekra azt válaszolta:

„Vannak még problémák, de meg fogjuk oldani mindet.”Hakkáni azt üzente a németeknek, ne mindig a nők jogaiért aggódjanak, hanem a férfiakéért is. „A férfiak is szenvednek, és végső soron ők alkotják a népesség felét.”