• Navracsics Tibor úgy pozicionálja magát, mint aki érti Brüsszelt és Budapestet is. „Ültem már mindkét oldalon.”
• A területfejlesztési miniszter az MCC Scrutonban odaszólt a kurucos mentalitásnak, ami szerinte nem működik az Európai Unióban.
• Helyette tárgyalásokról, kompromisszumok soráról és vastag telefonkönyvekről beszélt.
• Bízik benne, hogy a következő fél évben meg tudnak állapodni a helyreállítási alapról. Ha nem sikerül, Magyarország rengeteg pénzt veszít.

„A tárgyalássorozat mára eljutott oda, hogy igazából lényeges technikai, szakpolitikai kérdésekről már nem nagyon van szó. Nagyon közel áll egymáshoz a Bizottság és a kormány álláspontja” - mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az MCC Scrutonban, ahol az elmúlt hetekben egymás után tartottak előadást a kormány tagjai, legutóbb Nagy Márton.

Navracsicsot azzal bízta meg Orbán Viktor, hogy tárca nélküli miniszterként próbálja hazahozni az európai uniós forrásokat, különösen a helyreállítási alapban (RRF) levő pénzeket. 5,8 milliárd euró támogatás van függőben, és további 9,6 milliárd euró kedvezményes hitel (utóbbit először nem kérte a kormány, hátha úgy könnyebb lesz lehívni a többit, de idén Orbán jelezte az Európai Bizottság elnökének, hogy mégis szükség lesz a hitelre is).

Ez a pénz nagyon hiányzik a költségvetésből, és mindenki arra számít, hogy ha megérkezne, az a forint-euró-árfolyamnak is jót tenne. Viszont szorít az idő, mert ha az uniós kormányfőket tömörítő Európai Tanács nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet az év végéig, a támogatás 70 százaléka elvész. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb novemberben mindenképpen el kell fogadnia a Bizottságnak a tervet, amit Magyarország még le sem adott. Ezért a kormány mostanában nagyon engedékenynek mutatkozik Brüsszelben.

Navracsics optimista: „Az év második felében aláírhatók ezek a megállapodások”.Szerinte mindkét oldalon megvan a szakmai felkészültség, a kormány részéről pedig a politikai akarat is, a Bizottságnál viszont még nem tudja pontosan „kitapintani” ezt a politikai akaratot. Bízik benne, hogy „a következő időszakban ez is megjelenik”.

Ezzel együtt maradt a feltételes módnál, például a kohéziós támogatásokon felül „esetleg” megszerezhető pénzekről beszélt.

Úgy látja, Magyarországgal szemben nagyon általános elvárásokat támasztanak Brüsszelben, míg a lengyelek konkrét feladatokat kaptak. Azt várták tőlük, hogy szüntessék meg a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, reformálják meg a bírói fegyelmezési rendszert, és vegyék vissza a jogtalanul elbocsátott bírákat. Miután ezt megtették, meg is nyílt az út a pénzek előtt. Ehhez képest Navracsics szerint a Bizottság sokszor olyan kérdéseket is előhoz Magyarországgal kapcsolatban, amikről már 2013-14-ben megállapodtak.

Nem említette, de a kormány négy dologban már biztosan engedett. A további brüsszeli elvárásokról annyit tudunk, hogy szeretnék, ha Magyarország minél nagyobb számban teljesítené az országspecifikus ajánlásokban évek óta szereplő előírásokat.

Ezekben az oktatástól a korrupcióig sok mindenről szó van, de nincs szó például a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvényről, ami megregulázta többek közt a „homoszexualitás népszerűsítését”. A kormány egy ideig azt állította, Brüsszel emiatt tartja vissza az RRF-es pénzeket, a Bizottság viszont többször elmondta, hogy a két dolog nem függ össze, a korrupció miatt nem fizetnek.

Navracsics ezt a témát sem hozta fel a Scrutonban, de az elmúlt hetekben azt mondta, Brüsszelben nem említették neki a „gyermekvédelmi törvényt”.

Ült már mindkét oldalon

Navracsics - aki KDNP-s kitűzőben jelent meg - azzal kezdte az előadását, hogy a Dohány utcában nemrég azzal szólította le „egy kapatos fiatalember”, hogy: „Főnök, lesz pénz?”

Ennek ellenére inkább az EU-s támogatások rendszeréről és a területi fejlesztési politika céljairól beszélt, a hiányzó pénzekre pedig csak akkor tért vissza hosszabban, amikor kérdéseket kapott róluk.

Ekkor egyfajta hídként állította be magát Brüsszel és Budapest között. Kétszer is elmondta, hogy „ült már mindkét oldalon”, hiszen dolgozott miniszterként és uniós biztosként is.

„Egy közösségben élünk. Lehet, hogy teljesen mást gondolunk az életről, teljesen más politikai, ideológiai, gazdaságpolitikai elképzeléseink vannak, de ezeket meg lehet tárgyalni. Én ezt tapasztalom most is (...), hogy ezek megtárgyalható dolgok.”

„Mindig könnyebb megsértődni és rácsapni az ajtót a másikra, és kivonulnu. Nehezebb ott maradni, de én azért kapom a fizetésemet, hogy ott maradjak, és próbáljam meggyőzni őket, hogy a mi megoldásunk jó, illetve ha ők meg tudnak engem győzni, hogy az ő megoldásuk a jó, akkor pedig ezt itthon megpróbálom átvezetni.”Szerinte „az elmúlt másfél hónap hozott eredményeket”, elég megnézni az EU-val kapcsolatos itthoni kommunikációt és a kormány lépéseit.