Különös nyilatkozatot tett december 3-án Avril Haines. Az amerikai hírszerzés főigazgatója (Director for National Intelligence, DNI) egy kaliforniai konferencián arról beszélt, hogy a következő hónapokban lelassulhat az orosz-ukrán háború, megritkulhatnak a harci cselekmények. Úgy vélte, hogy a téli hónapokat az oroszok és az ukránok is töltekezésre, leharcolt alakulataik újraszervezésére, az utánpótlás kiképzésére, a fegyverzet javítására és cseréjére fordíthatják, és a harcok majd csak tavasszal újulhatnak ki.

Különös, mert az amerikai hírszerzés főigazgatójáról azt vélhetnénk, hogy nem a levegőbe beszél, hírszerzési információk alapján alakítja ki véleményét. Az amerikai hírszerzés pedig az orosz-ukrán háborúban igen jól teljesített, értesüléseik rendre bebizonyosodtak, pontosan mérték fel a háború előtt az invázióban bevetett orosz erők létszámát és a támadás várható idejét is. Amiben tévedtek, az az ukrán ellenállás mértékének megbecsülése volt, de ebben nem voltak egyedül a világon - ráadásul az amerikai hírszerzés feladata ez esetben azon amerikai kormányzati döntés informálása volt, hogy mikor és milyen fegyverekkel érdemes ellátni Ukrajnát. Ha pedig fejlett fegyverrendszerek exportjáról van szó, érdemesebb kisebb kockázatot vállalni az előrejelzésben, máskülönben a mégis gyorsan diadalmaskodó riválisuk kezébe kerülhetnek az elővigyázatlanul átadott fegyverek.

Most viszont semmi logika nincs Haines várakozásaiban. Ukrajna földrajzi és meteorológiai adottságai miatt ugyanis éppen a november, illetve majd a márciusban kezdődő időszak az, amely legkevésbé alkalmas a hadviselésre. Az őszi esőzések, de főleg a tavaszi olvadás idején az ország keleti része lényegében járhatatlan mocsárrá változik, ezt az időszakot raszputnyicának, úttalanságnak is nevezik. Télen ezzel szemben a kemény fagyok - a hétfőn Ferencvárosba látogató Anatolij Fedoruk bucsai polgármester aznap azt mondta, Bucsában már napok óta mínusz tíz fok van - véget vetnek az úttalanságnak, a megfagyott föld tökéletesen járható akár tankokkal is, vagyis pont alkalmassá válnak a körülmények nagy hadmozdulatokra, a modern harcászatban alapnak számító manőver-hadviselésre. Ennek lényege, hogy mozgékony gépesített egységek páncélosok kíséretében nagy távolságokat áthidalva kerülhetnek az ellenség hátába.

Épp ellenkezőleg

Ez alapján, ha valamire, akkor inkább a háború intenzitásának növekedésére lehet számítani. Már csak azért is, mert a szeptemberben indult, október végén lezárult részleges orosz mozgósítás eredményei is mostanra érhetnek be: azok a mozgósított orosz katonák, akiket most vetnek be a frontra, már legalább néhány hét kiképzést kaphattak, harcértékük jelentősen több a szeptemberben felkészületlenül, gyakran megfelelő felszerelés nélkül harcba vetett sorstársaikénál.