Hullámzó évet tudhat maga mögött az agrárszektor. Bár már évek óta fokozatosan drágulnak a gabonafélék, az orosz-ukrán háború erre a területre is nagy hatást gyakorolt. A harcok kitörésével az ukrán export leállt, a gabona ára pedig jelentősen megemelkedett, ami az egész piacot magával húzta, elképesztően magas árakat produkálva Európa-szerte. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy 1 tonna búza ára például 90 ezer forintról hirtelen 150 ezerre, 1 tonna kukoricáé pedig 90 ezer forintról 130 ezerre nőtt.

Az elképesztően magas árak miatt júniusra szinte teljesen eltűntek a vevők, ami alig két hét alatt 10 százalékos árcsökkenéshez vezetett a terménypiacon. Ehhez hozzájárult az is, hogy közben nagyjából rendeződtek az ukrán szállítási gondok is, bár Oroszország azóta egyszer már felfüggesztette a gabonaexportról szóló megállapodásban való részvételét. November eleje óta pedig egy folyamatos árcsökkenés tapasztalható, aminek Berta László gabonakereskedelmi szakértő szerint több oka is van: a globális gabona- és olajosmag-kínálat jelenleg kielégíti a piac igényeit, az őszi vetések állapota is megfelelő, és a világ egyik fő exportáló országának, Ausztráliának, idén kifejezetten bőséges a gabonatermése.

Hiába azonban a nagy árcsökkenés, a késztermékek árai továbbra is emelkednek. Ez többek közt annak köszönhető, hogy az emelkedő alapanyagárak folyamatosan épülnek be a termékek előállítási költségeibe, amit a kenyér ára is jól tükröz. Az elmúlt egy évben ugyanis, a félbarna és a fehér kenyér ára közel 82,5 százalékkal emelkedett, ami a környező országokhoz képest is kiemelkedően magasnak számít. Berta szerint ez azért van, mert Magyarországon az elmúlt években a közszükségleti cikkek, így a kenyér ára is szembetűnően alacsony volt a környező országokhoz képest. A mostani áremelkedésekkel pedig „átléptünk egy szintet, ahová többet nem fogunk visszatérni.” Így hiába csökken a gabonafélék ára, a szakértő szerint annyiért már nem fogunk tudni kenyeret venni a boltokban, mint pár évvel ezelőtt. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „az az áremelkedési nyomás, ami nyersanyagoldalról indult meg, az nincs többé”, tehát nem kell arra számítani, hogy a tavalyi tempójú áremelkedés 2023-ban is folytatódni fog.

Azt, hogy idén pontosan hogyan alakul a gabonapiac, egyelőre a rengeteg változó miatt nem lehet megmondani. Berta szerint a mostani árcsökkenés az idei év elején még maradhat, mivel a világ két nagy termelő régiójában, Ausztráliában és Dél-Amerikában jelenleg nincsenek jelentős problémák. Kiemelte, hogy a kínai Covid-helyzet erre is hatással lehet, mivel Kína Dél-Amerika legnagyobb felvevőpiaca. Ha pedig Kínában stagnálni vagy esetleg csökkenni fog a fogyasztói kereslet, nálunk sem kell további jelentős áremelkedésre számítani, mivel azt az erőteljes kínai keresletnövekedés szokta beindítani.