A kelet-nyugati együttműködés elnehezülése a lehető legrosszabb hír Közép-Európának, a geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak ugyanis mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF).

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Deglobalizáció vagy reglobalizáció? című panelbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy hazánknak és a közép-európai térség egészének alapvető nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke lenne a pragmatikus, kölcsönös tiszteletre és előnyökre alapuló együttműködés Kelet és Nyugat között.

Rámutatott, hogy ez 2021 végéig jórészt reális forgatókönyv volt, de a tavalyi év elejére egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy törés lesz a kapcsolatrendszerben, ami a régió számára a lehető legrosszabb hír. "A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag" - figyelmeztetett, a hidegháborút hozva fel példának.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az eurázsiai együttműködés jó alapja volt a gazdasági fejlődésnek, de ez mára "távoli álommá" vált. "Azt gondolom, hogy három olyan ügy van, amely gyökeres változást hozhatna. Az első, hogy visszatér-e a kölcsönös tisztelet a nemzetközi politikai kapcsolatokba vagy sem, mert sajnos az utóbbi időszakban a kölcsönös tisztelet teljes hiányát tapasztaltuk. A második, hogy mindenki megérti-e, hogy nem írhatja felül a fizikai realitásokat az ideológiai vagy politikai megközelítés. A harmadik, hogy nyitva maradnak-e a kommunikációs csatornák azok között, akik nem szívesen beszélnek egymással" - jelentette ki.

A globalizáció árnyoldalait érintve leszögezte, hogy azt a nagyhatalmak eszközként használták fel "politikai narratívájuk agresszív terjesztésére" világszerte, és ennek keretében erősen stigmatizálták a nemzetközi fősodortól valamelyest eltérő véleményeket.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a következő időszak sokkal rosszabb lehet, mint a hidegháború volt, különösen a közép-európai régió szempontjából.

Értem én, hogy több száz vagy ezer kilométerről ez máshogy néz ki, de Oroszország része a realitásnak, és minél közelebb van hozzá egy szereplő földrajzilag, annál inkább az

- mondta.

Ezért - szavai szerint - kulcsfontosságú a párbeszéd csatornáinak fenntartása, ennek híján az ukrajnai békének még a reményét is feladja a világ.

Ez a blokkos fogalmazás most éppen az aktuálisan futó kormányzati kommunikáció fő üzenete. A 444 is megírta, hogy karácsony előtt Orbán Viktor zárt körben foglalta össze a stratégiáját. A Széll Kálmán Alapítvány vacsoráján elhangzottakról Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója már akkor posztolt, de ő és/vagy a főnöke nem érezhették elég átütőnek a visszhangot, mert Orbán (Balázs) a Mandinernek egy hosszú cikkben megint megírta, miről beszélt a miniszterelnök. Például

• Az ukrajnai háború egy hosszabb, a korábbi neoliberális világrendet kikezdő válságfolyamat részeként egyértelművé tette, hogy a jelenlegi nyugatközpontúság nem tartható fenn, mert a Nyugat kihívói megerősödtek.
• Válaszul az USA által vezetett Nyugat szakít a többiekkel, de ha visszaállnak a korábbi hidegháborús blokkok, Magyarország perifériára szorulhat és eljelentéktelenedhet.
• Ezért ki kell maradnunk a blokkosodásból, és az "összeköttetések fokozása" az érdekünk.

A davosi Világgazdasági Fórumra ezúttal Oroszország – az ukrajnai invázió miatt – nem kapott meghívást. Több mint 100 ország képviselői, köztük több mint 50 állam- és kormányfő a világot sújtó élelmiszer-, energia- és egyéb válságok megoldásának módjait vitatják meg Davosban. (MTI/444)