A tavaszi választási vereség után mostanra új helyzet alakult ki az ellenzéki oldalon. A Demokratikus Koalíció az elmúlt hónapokban egyrészt felmondta az ellenzéki politizálás kereteit azzal, hogy szeptemberben bejelentették, nem akarnak előválasztást a 2024-es önkormányzati választás előtt. Azzal is igyekeznek az ellenzék vezető erejeként feltűnni, hogy sorra csábítják el más pártok politikusait.

A DK támogatottsága nem döntöget új rekordokat, az elutasítottságuk sem változott, és fajsúlyos, országosan ismert politikust sem sikerült kooptálniuk. De Gyurcsányék a szélesebb nyilvánosság számára is érzékelhetően offenzívába lendültek, és egyáltalán nem biztos, hogy a DK sosem töri át a fölötte lévő üvegplafont.

A Momentum részben a helyzet megváltozására is reagálva tartott péntek délelőtt kötetlen sajtóbeszélgetést. Hivatalos apropó nem volt, de a párt fennállása óta az első ilyen típusú rendezvény megtartása nyilvánvalóan összefügg Donáth Anna szülés utáni visszatérésével, az pedig a politikai szezon indulásával, a DK nyomulásával és az ellenzéki térkép átrajzolódásával.

A Momentumnak a május végén két évre megválasztott Gelencsér Ferenc marad az elnöke, de Donáth politikusi felépítésére most láthatóan komolyabb erőforrásokat és jelentős összeget is fordítanak: ő lesz a Momentum húzóarca. Ő maga nem vett részt a háttérbeszélgetésen, február 4-én, egy hangsúlyosnak szánt beszéddel tér majd vissza a reflektorfénybe.

A sajtóbeszélgetésen mások mellett Cseh Katalinnal, Orosz Annával, Tompos Mártonnal, Kele Jánossal és Gelencsérrel beszélgettünk arról, hogy a Momentum hogyan készül a februárban induló új szezonra, gondolkoznak-e új, integratív szövetségi politikán, mit haladtak nyár óta a szervezetépítéssel, hogyan áll a politikai munka a járvány miatt beszűkült mozgástér, majd a brutális választási kudarc után.

Bár még nem volt róla hivatalos bejelentés, a párt elnöke a 444-nek nyíltan beszélt arról, hogy februártól jelentősen visszavesznek a Parlamentben. Belátták, hogy az ellenzéket semmibe vevő kétharmados többség mellett nincs értelme törvényjavaslatokat benyújtani vagy részt venni a többségi javaslatok vitájában. A szavazásokon nyomnak gombot, vagyis teljesítik a házszabályi minimumfeltételeket, a frakcióvezető is megszólal majd időnként, de ezen felül nem ülnek be statisztálni az egypárti hatalomgyakorláshoz.

Gelencsér azt is mondta, hogy új alapszabály készül, mobilizálni akarják a pártot, és hatékonyabbá tenni. Erről nem akart konkrétumokat mondani, de világossá tette, hogy a hatékonyabb döntéshozatal távolodást jelent a mozgalmi múltban gyökerező konszenzusos döntéshozataltól. Változtatni fognak a bizottsági posztok elosztásán is, hogy több lehetőséget kapjanak a legaktívabbak, és hogy elnökként kész vállalni az ezzel járó belső konfliktusokat.

A Momentum politikai építkezésének logikus útja lenne, ha intézményesítenék az együttműködést a vergődő Párbeszéddel, és hosszabb távon a szintén harmatgyenge LMP-vel. Ez a párt egyik legnagyobb dilemmája: bármilyen tartós közös platform más pártokkal egyben a Momentum-identitás gyengülésést is jelentené, és egyelőre nem látszik, mekkora erre a pártban a tényleges elszántság. Orosz Anna, Cseh Katalin és Tompos Márton is tartózkodott attól, hogy a szövetségépítést a Momentum erősödésének egyik elengedhetetlen tényezőjeként említse. Gelencsér viszont egyértelművé tette, hogy napirenden van a téma, és azt is, hogy ő pártolja ezt.

Az is érthető lenne, ha a Momentum olyan ismert és fajsúlyos politikusokkal erősítene, akik már most is a természetes szövetségesének számítanak. Például első körben a parlamentből áprilisban kieső Szél Bernadettel, a II. kerület szocialista polgármesterével, Őrsi Gergellyel, aki mögül szintén kifogyóban van a párt, vagy az eleve Momentum-közeli józsefvárosi polgármester Pikó Andrással. A kérdés, hogy zajlik-e ilyen tapogatózás, senkit nem lepett meg, de az óvatoskodás nyilvánvalóvá tette, hogy ha zajlik is, arról nem egy ilyen sajtórendezvényen fognak konkrétumokat mondani.

A parlament helyett a helyi építkezésen lesz a hangsúly, elsőként a debreceni akkumulátorgyárról szóló helyi népszavazáson. Az LMP (vélhetően az aktivisták hiánya miatt fenyegető kudarctól tartva) végül nem vette fel az íveket a jóváhagyott kérdésekkel, a helyi választási bizottság pedig még nem döntött a Momentum kérdéséről, ami csak egy technikai részletben különbözik az LMP egyik kérdésétől.

Ha zöld utat kapnak, a frakció Gelencsér szerint lényegében Debrecenbe költözik, hogy teljes gőzzel ráfeküdjenek a kampányra. Nem lesz könnyű bő 30 ezer aláírást összegyűjteni, de ha összejön és a helyiek nemet mondanak, az komoly politikai fegyvertény lesz, egyben súlyos vereség a kormánypártnak: ha a helyiek ellenében is megépül a gigantikus akkumulátorgyár, a Fidesz jelentősen meggyengül Debrecenben.

A klímapolitikát amúgy is a párt egyik legfontosabb témájává emelnék. Egyrészt ellenpólust lehet képezni a témában a környezetvédelmi kérdéseket alulkezelő és rendre az iparosítás alá rendelő kormánynak. Emellett, ahogy többen említették, a párt a klímaváltozás és a környezetpusztítás miatt aggódókat tekinti az egyik legfontosabb potenciális szavazórétegének.

A Momentum amúgy is elengedte, hogy a "csalódott fideszes szavazók" meggyőzésében gondolkodjon. Gelencsér azt mondta, inkább Pest megyére és a megyei jogú városokra koncentrálnak, ahol eleve jobbak a pozícióik, és ahol a középosztály épp mostanában szembesül azzal, hogy nem működnek a nagy ellátórendszerek. A minőségi oktatásért, egészségügyért az adók mellett külön is fizetni kell, és a korábbi életszínvonal az infláció mellett már nem tartható. Gelencsér szerint itt sokan jobb híján szavaztak a Fideszre, de következetes és világos politikával jelentősen javítani lehet a Momentum elfogadottságán.

Orosz Anna részben ehhez kapcsolódva említette, hogy a képviselőknek járó választókerületi irodákat úgy akarják jobban kihasználni, hogy átengedik a helyieknek, hogy olyan célra használhassák, amire szükségük van. Tompos Márton szerint pedig azon is gondolkodnak, hogy hogyan tudnak egy-egy kisebb településen konkrét akciókkal segíteni embereknek, például hogy a 60 felettieknek házhoz szállítják és felaprítják a szociális tűzifát.

Kele János azt mondta, hogy nyitni akarnak a nyugdíjasok felé. A városi ellenzéki nyugdíjasréteg hagyományosan a DK szavazóbázisa. Kele ezzel kapcsolatban felidézte, mennyire sokkoló volt egy műsorban szerepelnie az MSZP-s Korózs Lajossal, ahol azzal szembesült, hogy nem tud vitatkozni: neki és a Momentumnak is meg kell tanulnia beszélni a nyugdíjasok nyelvén, különben ezen a fronton sosem fognak labdába rúgni.