Egy nappal azután, hogy a közpénzmilliárdokkal megfinanszírozott Alapjogokért Központ genderaktivistának nevezte a Kúria bíróit, megjelent egy közlemény, amelyben a Kúria aggodalmát fejezi ki a bírák elleni nyilvános támadások miatt:

„A Kúria egyre nagyobb aggodalommal szembesül azzal, hogy [...] mindennapossá váltak a bírái elleni nyilvános támadások. Elfogadhatatlan a bírák személyét érintő minden olyan kritika, amely a bírák kinevezésének törvényességét, függetlenségét vagy pártatlanságát kérdőjelezi meg. [...] Elfogadhatatlan, mert sérti Magyarország alkotmányos működését",írják, majd hozzáteszik, hogy visszautasítanak minden hasonló kijelentést, származzon az külföldről vagy belföldről, közszereplőtől, civil szervezettől, magánszemélytől, bíróságon belülről vagy akár bírósági vezetőtől.

A tavalyi parlamenti választásokkal egybekötött „gyermekvédelmi népszavazásra" - amelynek érvénytelenségéről a közmédia nem szívesen számolt be - eredetileg öt kérdést nyújtott be Varga Judit igazságügyi miniszter, és bár mind az ötöt átengedte a Nemzeti Választási Bizottság, a jogorvoslati eljárások során a Kúria megtagadta a kiskorúak nemátalakító műtéteivel kapcsolatos kérdést. Ezért a választók a homoszexualitást és a transzneműséget a pedofíliával összemosó népszavazáson öt helyett végül négy kérdésben mondhatták el a véleményüket.

Az Alapjogokért Központ - amelyet az a Szánthó Miklós igazgat, aki egyben a fideszes kötődésű sajtóholding, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi tagja is - posztja szerint az Alkotmánybíróság megfutamodott a Kúria „genderaktivistát" játszó bírói elől a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás „elmaradt kérdésének” ügyében, amikor érdemi elbírálás helyett tárgytalannak minősítették a vonatkozó indítványt. (via MTI)