Március 26-án a Sajtóklub című műsorban Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője jó hírként ünnepelte, hogy Ugandában halálra lehet ítélni a melegeket, ha összeházasodnak. „100 százalékos egyetértéssel hozta meg ezt az ugandai parlament, amiben az a gyönyörű, hogy ez egy jelzés. Az egész világon az új kánon, az új vallás az a másságkultusz, az LMBTQ. A bubuk az új szentek. És akkor azt mondják erre az ugandaiak, hogy mi meg jól lenyakazzuk őket, hogyha itten próbálkoznak összeállni kettesével” - mondta nagy elégedettséggel. Miután Bencsik tirádája körbement a sajtóban, talán a HírTV is érezte, hogy nem kellene reklámozni, mert pár nap múlva eltűnt a videó a Youtube-csatornájukról. Időközben viszont a műsorban elhangzottak miatt bejelentést is kapott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Bencsik több téves állítást tett (ezekről később), de ahhoz nem fér kétség, hogy a világ országai közül most éppen Ugandában szálltak rá leginkább az LMBTQ-közösségre.

Gyarmati örökség

Ugandában az azonos neműek közötti kapcsolat jó ideje illegális, de ez nem volt mindig így: a gyarmatosítás előtti időkben a homoszexualitás elfogadottnak számított a társadalomban. Csakhogy a brit gyarmatosítók által bevezetett jogrendszer, amely büntette a homoszexualitást, az ország függetlenségének kikiáltása után is megmaradt, ahogy a prűd, viktoriánus felfogás is,miközben az egykori gyarmatosító jobbára túllépett azóta ezeken.

A szigorítások 2005-ben kezdődtek, akkor bekerült az alkotmányba, hogy azonos neműek nem köthetnek házasságot egymással, Bencsik tehát ebben tévedett. Aztán 2014 elején fogadták el az első, mindenféle bigott amerikai lelkész által támogatott melegellenes törvényt, melynek eredeti verziója a „súlyos homoszexualitást” halálbüntetéssel sújtotta volna.

A lépés nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, több külföldi ország leállította a segélyezést, az Egyesült Államok is számos szankcióval sújtotta az országot a törvény miatt. A Yoweri Museveni államfő által is szorgalmazott törvény büntetését először életfogytiglanra, majd hétéves börtönbüntetésre enyhítették, az újabb törvénybe azonban a „homoszexualitás népszerűsítése” is belekerült, tehát az LMBT-aktivisták is üldözötté váltak. A törvényt végül még abban az évben elkaszálta az alkotmánybíróság.

Ez azonban nem szegte a kormánypárt kedvét, 2021-ben tovább kriminalizálták a szexmunkát és az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot is. Majd nemrég, 2023. március 21-én az ugandai parlament - két képviselő kivételével, tehát nem teljes egyetértésben, ahogy a magyar propagandista mondta - elfogadta az újabb szigorítást. Ennek értelmében „súlyos homoszexualitás” esetén lehetne alkalmazni a halálbüntetést, ami a HIV-pozitív melegekre, a beleegyezés nélkül vagy kényszer hatására, gyermekek, szellemi vagy fizikai fogyatékkal élők ellen, „sorozatos elkövetők” által elkövetett szexuális cselekményekre, illetve vérfertőzésre vonatkozik. Ha pedig azonos neműeket szex közben rajtakapnak, életfogytiglani börtönbüntetést kaphatnak. Emellett a homoszexualitás népszerűsítését és támogatását is büntetnék. A legmegdöbbentőbb újdonság azonban az, hogy megtiltanák azt is, hogy valaki az LMBT-közösség tagjaként határozza meg magát, ha pedig leszbikusnak, melegnek, biszexuálisnak vagy transzneműnek vallja magát, 10 év börtönt kaphat.A törvényt ugyanakkor a hatályba lépéshez Museveninek még alá kellene írnia. És hiába tartja ő maga is deviánsnak a melegeket, sőt, nyilatkozta vasárnap, hogy a melegek veszélyeztetik az emberiség fennmaradását, elég rafinált politikus ahhoz, hogy ne akarja megkockáztatni a pénzcsapok elapadását.

Ha mégis megtenné, az ugandai lenne a világ legszigorúbb melegellenes törvénye, és ez lenne az egyetlen keresztény többségű ország a világon, ahol halálbüntetéssel sújtanák a melegeket. Az ENSZ és az Egyesült Államok már elítélte a törvényt, hiszen alapvető emberi jogokat tagad meg az érintettektől, ráadásul a HIV elleni küzdelmet is visszaveti. Egyúttal felszólították Musevenit, hogy ne írja alá a „visszataszító” törvényt.

Másféle nyugati befolyás

Ugyanakkor Bencsik talán nem is sejti, hogy az LMBTQ-közösségtől való rettegésben mennyi közös van benne és ugandai elvtársaiban. Magyarországon rendre felmerül, hogy a melegek és transzneműek elleni uszítás a kormány és sajtója részéről gumicsont, de persze ennél többről van szó. Egy infernálisnak beállított, ezért könnyen utálható csoport jól jön az ugandai vezetésnek is, hiszen a társadalom ott is borzasztóan intoleráns. Ez nem nemzeti sajátosság, de nem is tipikus afrikai sajátosság, hiszen a magyar társadalomban is elég alacsony az empátiakészség és a tolerancia a másság iránt.

Ugandában (valamint többek közt Kenyában és Burundiban, ahol hasonló, a melegeket kriminalizáló folyamatok zajlanak) ennek a magyarázata a már említett gyarmati örökség, illetve az országban jelenlévő karizmatikus amerikai kisegyházak, amelyek rengeteg pénzt ölnek abba, hogy a melegellenességet terjesszék. A kormány által már eleve rettegtetett társadalom vevő a homofóbiára, amit ezek a konzervatív lelkészek öntenek rájuk, utóbbiak pedig lubickolnak a „szólásszabadságban”, hiszen Ugandában kimondhatnak olyasmit, amit az USA-ban már nem.

A törvény megvitatásakor egyébként az ugandai parlamentben a hazaihoz nagyon hasonló retorikát alkalmaztak a politikusok: összemosták a szexuális erőszakot az azonos neműek közti szexszel, volt, aki egyenesen a melegek kasztrálását szorgalmazta. A szigorításokat a kereszténység tanításaival, a hagyományok tiszteletével és fenntartásával, a családok és gyerekek védelmével indokolták. Elég csak a magyar pedofiltörvény körüli érvelésre gondolni, hogy belássuk, ami működik Magyarországon, az működik Ugandában is. És még egy érdekes egyezés: a vasárnapi rendezvényt, amin Museveni elnök a világ melegektől való megmentéséről szónokolt, az a Family Watch International nevű gyűlöletcsoport rendezte, melynek támogatására Novák Katalin is büszke volt.

Erőszakspirál

Persze az alkotmányos védelem édeskevés egy olyan országban, ahol olyan magas az önbíráskodás aránya, mint Ugandában. A törvényjavaslat elfogadásakor az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk azt mondta, hogy azért veszélyes ez a törvény, ami önmagában a létezésük miatt bélyegez meg embereket, mert a hatására az LMBT-közösség tagjait még több támadás érheti, és jogvédő csoportok is ettől tartanak. Hiszen a rettegtetés mindenhol a melegellenes bűncselekmények számának növekedésével jár, és a 2014-es törvény után a felheccelt emberek sok helyen - a hatóságok elnézésével és egyes ugandai sajtótermékek aktív támogatásával - lincselésekbe kezdtek. Egy ismert melegjogi aktivistát kampalai lakása előtt vertek agyon, miután a Red Pepper nevű magazin címlapon hozta a képét, azzal a felirattal, hogy „Akasszátok fel őket!”. Az utcai verések azóta is szinte mindennaposak, nemrég egy transzneműt kasztráltak az utcán, és ezek a felvételek a közösségi médiára is felkerültek.Márciusban a hatóságok egy középiskolai tanárnőt tartóztattak le, azzal vádolják, hogy „erkölcstelen dolgokra” és „természetellenes gyakorlatokra” tanította lány diákjait. Közvetlenül Museveni deviánsozó beszéde után hat férfit tartóztattak le „homoszexualitás gyakorlása” miatt, majd pár nappal később újabb férfiakat vádoltak meg, ők állítólag fiatal fiúkat buzdítottak szodómiára.

Az LMBT-közösség tagjai elleni erőszak 2019 óta még durvább fokozatra kapcsolt, amit a politikusok és az egyházak mellett elképesztő összeesküvések is táplálnak. Például maga a védelmi miniszter terjeszti, hogy van egy LMBT-támogatású terrorszervezet, a Vörös Mozgalom, ami az egész világon a melegség és a kriptovaluták terjesztésével akar anarchiát szítani.A Guardian cikke szerint Kampala elektronikus zenei szcénája eddig némiképp kivételt képezett az ország ellenséges légkörében. A főváros underground életében könnyebb volt LMBT-személyként elvegyülni, és például a fesztiválokon a szokatlan öltözködést meg lehetett indokolni azzal a rendőröknek, hogy valaki művész.

Már eddig is sokan menekültek el a homofóbia miatt az országból, ezután valószínűleg azok közül is sokan elmennek, akik eddig legalább Kampalában viszonylag biztonságban érezték magukat. Mostantól ugyanis, ha a rokonok tudják egy családtagról, hogy meleg - még ha el nem is fogadják -, a törvény már őket is büntethetővé teszi. És ugyanígy büntethető az, aki az LMBT-közösség szervezeteinek vagy tagjainak ingatlant ad ki, üzletet köt, tehát bármilyen módon együttműködik velük. Ennek ellenére - vagy épp ezért - anyák egy csoportja nyílt levélben kérte az elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.

Az alkotmánybíróság egy 2016-os döntése kifejezetten tiltja, hogy a hatóságok olyan ügyben vizsgálódjanak, „amely erkölcstelennek és társadalmilag károsnak, vagy az ugandai kulturális és társadalmi közösség többsége által elfogadhatatlannak tartott magatartást érint”. Később arról is rendelkezett a testület, hogy a parlament nem hozhatja létre kirekesztettek csoportját, erkölcstelennek, károsnak és/vagy elfogadhatatlannak bélyegezve őket. Ezek mostanában nem annyira zavarják Uganda kormányát.

Bármilyen véresszájú homofób is Museveni, és hiába létezik elvben a halálbüntetés intézménye, valójában mégis nagyon valószínűtlen, hogy bárkit a melegsége - vagy bármi más - miatt halálra ítéljenek és „lenyakazzanak” Ugandában. 2005 óta ugyanis senkit semmilyen bűncselekményért nem végeztek ki ott, lényegében moratórium van a halálbüntetésre. És azt az elnök is tudja, hogy ha valami, akkor ez biztosan végzetesen elrontaná az országa megítélését a külföldi donorok szemében.