„Magyarország volt miniszterelnöke, a Demokratikus Koalíció elnöke. 5 gyermek édesapja. Hobbiszakács” - jellemzi magát Gyurcsány Ferenc Facebookon, de persze mindannyian tudjuk, hogy Magyarország egykori miniszterelnöke ennél sokkal több. Gyurcsány szimbolikus, sőt ő maga szimbólum. Hogy mégis minek a szimbóluma, embere válogatja, de egy biztos: az ezredfordulós magyar történelem egyik kikerülhetetlen alakja, a bús magyar közélet és politika meghatározó szereplője. Megnyilvánulásai, videói, adomái, nyelvbotlásai, kiszivárgott hangfelvételei és kétsorai olyan mélyre fúródtak a kis magyar kollektív tudattalanba, hogy gyorsabban vágjuk rá az „elkúrtukra”, hogy „nem kicsit, nagyon”, mint talpra magyarra a híahazát.
A DK píárosai mindezt felismerve a tízes évek derekán tudatosan nekifogtak a gyurcsányi mémjelenség felépítésébe. A felesége árnyékában politizáló politikus 2022-ben új műfajban próbálta ki magát: Gyurcsányból előbújt a költő. Megihlette a múzsa. Lángra lobbant a tűzoszlop. Bár nem sokkal később, a 2023-as március 15-ei DK-rendezvényen ő maga úgy vallott, „pár Petőfi és Ady után rájöttem, hogy ők jobbak nálam, úgyhogy elvették a kedvemet”, azért sokszor láttunk már arra példát az irodalom történetében, hogy a magukat kevésre tartó géniuszok megtagadták életművüket: Arthur Rimbaud rövid, mindössze 5-6 éves pályafutása alatt megújította a francia költészetet, majd maga mögött hagyva a bohém, költői életet, vissza se nézve vágott neki a világnak. Franz Kafka a huszadik századi elidegenedés, a mindent felőrlő bürokrácia rémálmának írója élete végén arra kérte barátját, égesse el az összes kéziratot, amit maga után hagyott. Ha Max Brod így tett volna, az irodalomtörténet egyik legfontosabb íróját ma nem ismerhetnénk.
Ezen rövid elemzésünkkel célunk, hogy megvessük az alapot a gyurcsányi líra szakirodalmának, „ahogy Kant minden elkövetkezendő filozófia döntő gondolatait mondja ki, amelyeket el lehet fogadni, vagy amelyekkel szembe lehet szállni, de megkerülni és el nem hangzottnak tekinteni többé sohasem”.*
Gyurcsány Ferencz első publikus verse cím nélkül jelent meg Facebookon. Korai versében megtalálhatjuk költészetének legjellemzőbb elemeit: a tömör mondatok, a diktatúra fullasztó légköre, az egyszerű jelzők, az egyértelmű politikai utalások. Kőkemény politikai, tárgyi lírával állunk szemben.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!