Ha nem adaptálódnak, végük lehet az ausztrál bortermelőknek

Ashley Ratcliff szőlőültetvénye a világ egyik legszárazabb, legmelegebb borvidékén fekszik, így ő a saját bőrén tapasztalhatja a klímaváltozás hatásait. Volt már olyan éve, amikor a Riverlanden, a dél-ausztráliai borvidéken egész évben összesen 90 milliméternyi csapadék hullott - összevetésképp Magyarország legszárazabb vidékein 1991-2020 között is meghaladta az 500 millimétert az évi átlagos csapadékmennyiség. A 90 milliméternyi csapadék tizede volt csak a normálisnak. "Forróság volt, minden poros volt és száraz. Aztán jön a másik szélsőség, a nagyon csapadékos évek, amikor már azt gondolod, hogy soha semmi se fog megszáradni" - mesélte arról, hogy a klímakatasztrófa minden irányban hatni képes.

A borvidéket mindenesetre a kipusztulás fenyegeti. Ausztrál kutatók modelljei szerint itt a következő két évtizedben 1,3 fokkal is emelkedhet az éves átlaghőmérséklet, a csapadékmennyiség pedig folyamatosan csökkenni fog. És egyre gyakoribbá vállnak majd a szélsőséges időjárási események. A következő két-három évben mindezt tetézheti az el Nino, ami tovább fokozhatja a szárazságot és a hőséget a vidéken.

Mindez komolyan veszélyezteti a szőlőtermesztést és a bortermelést. A szőlőt ugyan a világ leghasznosabb gyomjaként is szokás jellemezni, mert maga a növény szinte mindenhol megél, ám a gyümölcse nagyon is kitett a környezeti hatásoknak. Ezek a hatások pedig már érzékelhetők a riverlandi terményben, melynek íze és minősége is megváltozott. Ezt a klímát a hagyományos borszőlők már nem bírják, ezért a helyi termelők már 2003 óta új, a helyi körülményeket jobban viselő fajtákat kutatnak. A helyi termelők szerint ugyanis még a korábban ismeretlen, vagy kevésbé ismert fajták bevezetése is kisebb kockázat, mint az ismert, de a klímát kevésbé tűrő fajták, a chardonnay vagy pinot termelése, mert ha nincs termény, nincs miből bort készíteni se. (Via BBC)