Tetszett nekik, amit a salvadori rendteremtésről hallottak, elutaztak az országba, börtönbe kerültek a tetoválásaik miatt
Két huszonéves kolumbiai férfinak nagyon megtetszett, amit El Salvadorról hallottak. Vagyis az, hogy Nayib Bukele elnök drasztikus intézkedésekkel lényegében megszüntette a bandaháborús erőszakot, és a világ egyik legveszélyesebb országából élhető hellyé tette El Salvadort. Annyira vonzotta őket, hogy a saját szemükkel akarták megnézni és kiélvezni a biztonságos környezetet, ami ideális lehet fiatal vállalkozók számára.
Csak arra nem számítottak, hogy néhány tetoválás elég lesz ahhoz, hogy hónapokra bandatagokkal telezsúfolt börtöncellákban találják magukat.
Jose Antonio Potes és Manuel Castrillón története ezen a héten bejárta a világsajtót - nem sokkal azután, hogy mindenfelé rácsodálkoztak arra, amit Bukele elnök csinált El Salvadorban. A 444-en is nagy cikkben mutattuk be, milyen az, amikor egy országban bármi áron békét teremtenek. Míg egy évvel korábban életveszélyesek voltak a közterek az állandó lövöldözések és leszámolások miatt, most még a hatalommal kritikus sajtó is elismeri, hogy az emberek nagy része számára sokkal élhetőbbek lettek a hétköznapok.
Ehhez viszont az kellett, hogy a hatmilliós lakosságból mostanra több, mint hatvanhatezren börtönbe kerüljenek - ez az arány a legmagasabb a világon. Bukele óriásbörtönöket építtetett, és látványos propagandavideókat készíttetett arról, hogyan hajtják be ide a tetovált bandatagokat. A kritikusok szerint ugyanakkor egy ilyen akciónál egyáltalán nem csak a veszélyes bűnözők kerülnek börtönbe, a rendőri akciók során sokszor nem válogatnak: egy gyanús tetoválás vagy egy bejelentés is elég lehet ahhoz, hogy valakit elvigyenek és tárgyalás nélkül börtönbe zárják.
Ezt tapasztalta meg a Guardian és a Washington Post cikke szerint Jose Antonio Potes és Manuel Castrillón, akik a kolumbiai sajtóban olvasottak alapján úgy érezték, hogy El Salvadorban lenne érdemes szerencsét próbálni. Nem sokkal az országba érkezésük után viszont a hatóságok megállították őket - olyan tetoválásaik voltak, amik bandajelzésekre hasonlítottak.
Összesen három hónapot töltöttek börtönben - volt, amikor négyszázan voltak egy cellában, ahol nem volt vécé, csak egy közös vödör. Elmondásuk szerint a fejüket leborotválták, a ruháikat elvették, és az őrök könnygázt fújtak a cellába, ha nem maradtak csendben.
A családjuk hónapokig lobbizott a kolumbiai sajtón keresztül, mire sikerült elérni, hogy engedjék szabadon őket. Szabadulásuk után, még El Salvador területén megjelent róluk egy videó, amin táncolnak, és azt nyilatkozták: félreértés történt, és azért tartóztatták le őket, mert nem voltak rendben a munkavállalási engedélyeik.
link
Forrás
Kolumbiába visszatérésük után már azt mondták, a videót nem önszántukból készítették el. Azt mondták, más külföldiek is vannak a börtönökben, és a salvadoriak nem biztos, hogy el tudják mondani a valódi véleményüket az új rendszerről. Azt látták, hogy az ország biztonságosabb lett, de erősen árnyalódott bennük a kép az az El Salvador-i sikerekről. A kormány és a hatóságok nem válaszoltak a Guardian és a Washington Post kérdéseire.