Jó reggelt, jó olvasást! Ha valaki a hétvégét nem képernyő előtt töltötte - amit a magam részéről csak helyeselni tudok -, annak bőven van mit bepótolnia, olvasnia, néznie, hallgatnia.
4 kiemelt cikk a melyik ujjamat harapjam jegyében:
A tiltakozó tanárok és diákok a normális életre vágyó, európai magyarok hiteles hangját tudták behozni a közéletbe. Orbán Viktornak a jelek szerint erre kevésbé van szüksége, mint magyar fiatalokra és magyar tanárokra. Szily László látszólag arról ír, milyen volt a hangulat pénteken a Kossuth téren, de valójában a rendszer természetéről vág oda egy indulatoktól sem mentes publicisztikát.
Több mint egy hete nem mehetnek haza a károsult családok Recsken, pedig hónapokkal korábban jelezték, hogy baj lesz. Videónkban látható, hogy sem a kiküldött a kormánybiztos, Sztojka Attila, sem a Fidesz országgyűlési képviselője, Horváth László nem tudta megmondani, mi lesz a házaikkal, miután egy heves zivatartól leomlott a NER-es andezitbánya fala.
Kevesebb mint 10 éve adták át, ma már teljesen használhatatlan. A határon átnyúló projekt romániai oldalán értelmesen használták fel a 997 ezer euró rájuk eső részét, ma is profitálnak belőle. Mi kevésbé.
A nyilasok, a kommunisták és a lincselők bűneit is a saját vélt bűnösségén keresztül nézi Ungváry Rudolf, aki szemtanúja volt mindannak, ami 1944 és 1989 között történt Magyarországon. Ezt meséli el az „Eszmélésem története”, erről szól a 444. oldal adása.
A Newsroomban Rényi Pál Dániellel beszélünk a Jogában áll meggyógyulni című riportfilmjéről, és arról, mi történt a magyar egészségügyben, amiért egyre több beteg megy inkább külföldre életmentő operációkért.
Rényi Pál Dániel az egyik legjobb politikai újságíró, de az előbb az egészségügyi riporterként állt elénk, most meg zenészinterjút virít a Carson Coma énekesével. Két kedvenc kérdésem:
A Wall Street Journal riportfilmben mutatta be, hogyan épített ki globális üzleti modellt Jevgenyij Prigozsin zsoldoshadserege, amely kegyetlenséget és erőszakot cserél olajra, földgázra, és persze orosz befolyásra. Mindezt immár 4 kontinensen.
Miközben mindenki azon vitatkozott, hogy milyen színű az a ruha, épp minden végleg megváltozott az interneten. Horváth Bence hosszú, jó sztorikkal telerakott cikke arról, hogy az előző évtizedben volt pár év, amíg a kvízek, a macskás tartalmak és a toplisták uraltak mindent az interneten. Ben Smith, a Buzzfeed News volt főszerkesztője könyvben írta meg ennek az időszaknak a történetét.
Wes Anderson új filmje nem a világrengető jelentésével fogja beírni magát a filmtörténelembe, sokkal inkább azzal, hogy mennyire szórakoztató. Kulisszatitkok kritika helyett.