Az MNB hatalmas vesztesége újabb konfliktushoz vezethet az EU-val
A kormány és a Magyar Nemzeti Bank 2017 után fölöslegesen túlfűtötték a magyar gazdaságot, ez vezetett oda, hogy Magyarországon ilyen magas az infláció, és hogy az MNB hatalmas veszteséget könyvel majd el az idén, amit a költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek kell majd kiegyenlítenie - többek között ezt mondta Surányi György és Róna Péter a jegybanki politikát értékelő szerda esti eseményen, amelyet a Civitas Intézet szervezett. A résztvevők szerint a jegybank bődületes vesztesége, és az, ahogy ezt a lyukat a kormány betömné, nem fog tetszeni az Európai Központi Banknak, így ez a kérdés egy újabb konfliktusforrás lehet az EU és Magyarország között.
A 24.hu részletes beszámolója szerint Surányi György egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke azt mondta a kerekasztal-beszélgetésen, hogy az MNB veszteségeinek nagy része, 50-60, de akár 70 százaléka is nem külső környezeti tényezőkkel, hanem az MNB gazdaságpolitikai döntéseivel indokolhatók.
Sokba kerülő döntések
De mekkora is ez a veszteség? 2021-ben még csak 51 milliárd forint volt, ez 2022-ben 402 milliárdra nőtt, 2023 végére pedig Surányi szerint 1800-2300 milliárd forint között alakulhat majd. Ehhez képest az MNB saját tőkéje 2022 végén 256 milliárd forint volt. A hatalmas növekedéshez az járult hozzá, hogy 2017 után a jegybank Surányi meglátása szerint
- fölöslegesen sok 10 évre rögzített kamatú növekedési és zöldhitelt nyújtott,
- túl sok 15 éves kamatozású növekedési kötvényt vásárolt
- és túl sok állampapírt vett.
Amíg a reálkamatok negatívak voltak, addig nem okozott problémát, hogy a jegybank és a kormány túlfűti a gazdaságot azzal, hogy rengeteg pénzt pumpál a piacra. A jegybank és a kormány nagyon szerette volna beindítani a hitelezést, ami sikerült is, de még akkor is nagyon nyomták a támogatott hiteleket, amikor a hitelállomány már enélkül is két számjegyű növekedést produkált. A koronavírus-járvány idején aztán a jegybank, viszonylag standard válságkezelő politikát követve mennyiségi lazításba, állampapír-vásárlásba kezdett, amit viszont még 2021-ben is folytatott, amikor már Surányi szerint ez teljesen fölösleges volt, mert már visszapattant a gazdasági növekedés. 2020-2021-ben mindenesetre a jegybank 3700 milliárd forint értékben vásárolt állampapírokat.
A túltolt hitelezés és mennyiségi lazítás miatt nagyon megnőtt a pénzkínálat a magyar gazdaságban, ettől pedig már 2020-ban, jóval a háború kitörése előtt látható volt, hogy növekedni fog az infláció. Az infláció miatt pedig meredeken növekedni kezdett a jegybank vesztesége. A jegybank az inflációra reagálva elkezdett kamatot emelni, amivel lényegében saját magát ejtette csapdába: miközben a fent felsorolt eszközeivel a jegybank 10-15 évre fixen 0-2,5 százalékon nyújt hitelt cégeknek, köztük sok NER-hez erősen kapcsolódó vállalkozásnak, miközben az irányadó jegybanki kamat 18 százalék. Az mennyiségi lazításon is nagyot, úgy 500 milliárd forintot bukott az MNB, mert az MNB az 5-15 éves lejáratú kötvényeket napi kamatozású betéteke cserélte, ami azt jelentette a gyakorlatban, hogy 2 százalék helyett 15-16 százalék kamatot fizetett a kötvények után.
Surányi szerint az Orbán Viktor és Matolcsy György által ünnepelt nagy aranyvásárláson is bukott a jegybank nagyjából 110 milliárd forintot, mert 6 milliárd dollár értékben vásárolt egy olyan eszközt, ami nem kamatozik és még az őrzése is nagyon sokba kerül.
A jegybank és a kormány gazdaságot pörgető döntései tehát Surányi szerint inflációhoz vezettek, és ahogy az infláció miatt az MNB kamatot volt kénytelen emelni, ugyanezek a döntések hatalmas veszteségeket kezdtek generálni. Az pedig, hogy ezt a tátongó lukat hogyan tömné be a kormány, komoly konfliktushoz vezethet az Európai Központi Bankkal.
Az EKB-nak nem fog ez tetszeni!
A beszélgetés másik résztvevője, Róna Péter jogász-közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának korábbi tagja azt mondta, hogy az a monetáris politika, amit a jegybank követett, patológiai inflációhoz vezet. Ez azzal jár, hogy az infláció Magyarországon akkor is magasabb lesz, ha az EU-ban csökkenni kezd, a külső hatások tehát lefelé nyomnák az inflációt. Amikor az unióban átlagosan 2,5-3 százalékos lesz az infláció, Magyarországon még mindig 9,5 százalék körül lehet majd, ami nagyon beszűkíti a költségvetési és monetáris politika mozgásterét.
Az is probléma lehet a jövőben, hogy az MNB akár 2000 milliárd forint fölé is fölkúszó veszteségét a jegybanktörvény tavaly év végi módosítása szerint a költségvetésnek kell kiegyenlítenie, öt év alatt, egyenlő részletekben. Az erről szóló javaslatot a jegybanknak kötelezően el kellett küldenie véleményezésre az Európai Központi Bankhoz, amely viszont válaszában jelezte, hogy problémásnak tart minden olyan lépést, ami a jegybank kormányoktól való függetlenségét sértheti. Márpedig ha a kormánytól függ, hogy a jegybank kellőképpen el van-e látva tőkével, az sértheti a függetlenséget. Róna úgy látja, hogy emiatt a jövőben feszült helyzet alakulhat ki a kormány, az MNB és az EKB között. Értelmezése szerint válaszában az EKB elvárja, hogy a magyar jegybank világos tervvel álljon elő, hogyan akarja hosszabb távon kezelni a helyzetet, hogy a saját tőkéjénél jelentősen több a jegyzett tőkéje. Egy ilyen konfliktus pedig olyan időszakban érné Magyarországot, amikor a kormány amúgy is jelentősen korlátozza a jegybank mozgásterét a kamatstopok politikájával.