Augusztus 4-éig 1385 külföldi állampolgárságú, embercsempészetért jogerősen elítélt, kiutasított fogvatartottat bocsátottak reintegrációs őrizetre – válaszolta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) a 24.hu kérdésére. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag ennyi embert engedtek szabadon a magyar börtönökből.

Az úgynevezett reintegrációs őrizet szabályai szerint ha az elítélt nem hagyja el az ország területét 72 órán belül, vagy a reintegrációs őrizet időtartama alatt Magyarország területére visszatért és mindezt a rendőrség lefüleli, akkor az elítéltett elfogják és a legközelebbi börtönbe előállítják. Ebben az esetben az embercsempészeknek a hátralévő szabadságvesztésüket is le kell tölteni és feltételes szabadságra sem bocsáthatóak.

Ilyesmi mindössze hat esetben történt. Közülük hárman vannak, akik nem hagyták el az országot és bűncselekményt is elkövettek, ekkor kapták el a rendőrök őket. Egyikük esetében még 72 órának sem kellett eltelnie, hogy újabb bűncselekményt kövessen el, így került vissza a börtönbe. Egy török és egy grúz állampolgár pedig a határon akadt fenn a 72 órás határidőn túl.

A magyar kormány a börtönök túltelítettsége miatt, de költséghatékonyságra hivatkozva májusban döntött úgy, hogy az embercsempészet miatt elítélt külföldieket kiengedik a börtönből azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül kötelesek elhagyni Magyarországot.

Ebből aztán diplomáciai botrány lett: az osztrák külügy bekérette Magyarország bécsi nagykövetét. Szijjártó Péter ezután azt nyilatkozta, hogy nem irányul egyetlen szomszédos ország ellen sem a magyarországi börtönökben fogva tartott külföldi embercsempészek kiutasítása. Rétvári Bence pedig arról beszélt, hogy azért engedték szabadon a fogvatartottakat, mert az Európai Unió nem adott pénzt sem a fogvatartási költségekre, sem új börtönök építésére.

Július közepén aztán az Európai Bizottság új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt. A Bizottság úgy gondolja, a magyar kormány több uniós irányelvet is megsértett a döntésével. Szerintük az embercsempészekre alkalmazott lerövidített szankciók se nem hatékonyak, se nem visszatartó erejűek, ráadásul a szóban forgó esetek körülményeit sem veszik figyelembe.

A 24.hu a börtönök telítettségéről is kérdezett. A BvOP azt válaszolta, hogy augusztus 4-én 18 142 férőhellyel rendelkeztek a magyar börtönök, ahol 18 282 embert tartanak fogva. Vagyis 142-vel többet, mint amennyi hely van hivatalosan. Ha ehhez hozzávesszük a már kiengedett rabokat, akkor ezres nagyságrendű túlzsúfoltság is lehetne.