Egy év alatt 3932 milliárddal nőtt az államadósság, hiányzik 620 milliárd forintnyi áfa
Idén július végén 48 139 milliárd forint volt az államadósság, ami 3932,1 milliárd forinttal, arányaiban 9 százalékkal több, mint tavaly júliusban volt – derül ki a Pénzügyminisztérium által kedden közzétett részletes államháztartási adatokból.
A 3932,1 milliárdos növekedésnek durván egyharmadát érik el a kamatkiadások: idén hét hónap alatt –1278,6 milliárd forint volt az állam kamategyenlege. Ebben az évben hét hónap alatt az államkassza 456,8 milliárd forinttal fizetett többet kamatokra, mint tavaly ugyanennyi idő alatt.
Ami biztató jelnek tűnik: májusban és júniusban még rosszabb volt a kamategyenleg alakulása az előző évihez képest. Május végén még több mint 500 milliárdos növekedést láttunk, vagyis akkor havi átlagban 100 milliárddal került többe az államnak az adósság finanszírozása, mint egy évvel korábban. A július végén mért 456,8 milliárd forint már csak havi 65,25 milliárd forintos növekedést jelent. Persze ezzel együtt még tény, hogy idén minden hónapban jóval magasabban alakultak a nettó (tehát kamatbevételekkel csökkentett) kamatkiadások, mint tavaly.
Az adósságállomány továbbra is sokkal lassabban nőtt, mint ahogyan a kamatkiadások emelkedtek (előbbi júliusról júliusra 9 százalékkal, utóbbi héthavi összesített értéke 55 százalékkal haladták meg a tavalyi első hét havit). Ebből, ahogyan azt korábban is megírtuk, egyenesen következik, hogy a kamatkiadások elszállását a megugrott kamat- és hozamszint eredményezte – vagyis az, hogy az állam nehezebben, drágábban jut pénzhez, mint tavaly.
A részletes pénzügyminisztériumi jelentésből az is kiderül, hogy a költségvetésnek a bevételi és a kiadási oldala is kedvezőtlenül alakult az idei első hét hónapban. A bevételek július végéig csak az éves, már módosított előirányzatnak csak az 56,7 százalékát érték el – tavaly július végén 57,1 százalék volt a mutató, az időarányos 58,3 százalék lenne –, miközben a kiadások már 59,3 százalékon tartanak, tehát 1 százalékponttal meghaladják az időarányosan indokoltat, és jóval magasabbak a tavalyi első héthavinál (56,9 százalékon állt akkor a kiadások egyenlege).
A bevételeknél még mindig az áfával van a legnagyobb baj, figyelembe véve ennek az adónak a költségvetési súlyát is. Az áfabevételek az első hét hónapban csak 59,6 milliárd forinttal, mindössze 1,5 százalékkal haladták meg a tavalyit, ami kilencedik hónapjai európai uniós bajnok inflációt figyelembe véve nagyon gyenge teljesítmény. Ráadásul júliusban ismét, az idei hét hónapból harmadszor összegszerűen is elmaradtak az áfabevételek a tavalyitól.
Látszik, hogy ha nincs a tavalyihoz képest nagyon erős január, amikor csaknem 115 milliárddal magasabbak voltak a költségvetés áfabevételei, mint tavaly, akkor az év egészében hatalmas hiány lenne nemcsak az erre az évre előirányzotthoz, hanem a tavalyihoz képest is az általános forgalmi adóban. Az ide előirányzattól persze így is nagyon nagy az elmaradás.
A költségvetési törvény szerint idén 7985,98 milliárd forintot kellene áfából beszedni, ez havi átlagban 665,498 milliárd forintnak felel meg (persze a havi átlag, mint a fenti ábrán is látható, igencsak szélsőséges értékekkel jön ki, hiszen van olyan hónap, amikor a 300 milliárdot sem éri el, de olyan is, amikor 700 milliárd körül van az áfabevétel). Ez hét hónap alatt 4658,49 milliárdot jelentene – ezzel szemben a tényleges bevétel csak 4038,04 milliárd forint volt.
Összességében tehát időarányosan 620 milliárd forintnyi, majdnem egyhavi áfa hiányzik a költségvetésből: míg tavaly az éves cél 57,2 százaléka teljesült július végére, idén hét hónap után csak 51,3 százalékon áll ez a mutató (a különbséget jelzi a szürke mező az alábbi grafikonon). Mindez persze nem olyan meglepő annak a múlt héten megjelent adatnak a fényében, hogy az idei második negyedévben a kormány gazdaságpolitikai vezetőinek, Varga Mihálynak vagy Nagy Mártonnak a várakozásaival szemben nem ért véget a magyar gazdaság recessziója, sőt, a negyedéves és az éves mutatók is a visszaesés gyorsulását mutatták.
Bár részletes GDP-adatok csak később lesznek, az előző negyedévben, illetve egyes idei részadatokban (főleg a kereskedelmi statisztikákban) az látszott, hogy a belföldi fogyasztás visszaesése a vártnál nagyobb és jobban elhúzódik. Ahol pedig nem nő a fogyasztás, ott nem nőnek az áfabevételek sem.
Persze van jó néhány egyéb bevételi és kiadási tétel, ami az időarányostól jóval eltérően alakult, derül ki a részletes pénzügyminisztériumi jelentésből. A pénzügyi szervezetek befizetései, a közműadó és az ökoadó, de a bányajáradék is csak nagyjából az éves előirányzat ötven százalékán vagy az alatt teljesült, az „energia ágazat befizetései” soron pedig mindössze 41,5 százalékos teljesülés látszik.
A lakossági befizetések közül az szja-bevételek kis mértékben alacsonyabbak az időarányosnál (56,4 százalék), de jóval meghaladják a tavalyit, amikor a választási kampányban mindenki, aki gyereket nevel, az utolsó fillérig visszakapta minden szja-ját és ekhós szja-részét, összesen mintegy 800 milliárd forintot.
A kiadásoknál az látszik, hogy
- a lakástámogatások majdnem teljes idei keretét elköltötték már (346 milliárdot az egész évre tervezett 382,9 milliárdból, ami 90 százalék fölött van),
- a kamatkiadások az éves terv 60,7 százalékán állnak, tavaly július végén még csak 43,7 százalékon voltak,
- a „rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben” az állam 1078,6 milliárd forintot költött a távhőszolgáltatók és a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás és készletezés kompenzációjára (tavaly ez az összeg 7,5 milliárd forint volt a hét hónap alatt),
- július végéig 3432,5 milliárdot költött az állam nyugdíjakra, ez 22,4 százalékkal, 628 milliárddal több a tavalyinál.