A klímaválság a tüdőbetegek számára a legrosszabb

A klímaválság a légzőszervi betegségekben szenvedő emberekre jelentheti a legnagyobb kockázatot, mivel a magas hőmérséklet és a változó időjárási minták súlyosbítják a tüdőbetegségeket - állítják szakértők. A Guardian szemlézi a European Respiratory Journal szerkesztőségi cikkét, amelyben azt írják: „Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy enyhítsük a betegek szenvedéseit".

A becslések szerint a légszennyezés 2019-ben világszerte 6,7 millió, Európában pedig 373 ezer ember halálát okozta. A pollenek és más allergének, valamint az erdőtüzek, a porviharok és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közlekedés növekedése mind rontják a betegek állapotát és új megbetegedéseket is okozhatnak.

„Az éghajlatváltozás mindenki egészségére hatással van, de vitathatatlanul a légúti betegek a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak" - mondta Zorana Jovanovic Andersen, a Koppenhágai Egyetem környezetvédelmi epidemiológia professzora, a jelentés egyik szerzője. „Ők azok az emberek, akik már most is légzési nehézségekkel küzdenek, és sokkal érzékenyebbek a változó éghajlatra. A tüneteik súlyosbodni fognak, és egyesek számára ez végzetes lesz".

A gyermekeket jobban érinti az éghajlati válság és a légszennyezés, mivel a tüdejük még fejlődik, gyorsabban lélegeznek, és kétszer-háromszor annyi levegőt használnak fel, mint a felnőttek, miközben több időt is töltenek a szabadban. A korai életkorban a légszennyezésnek való kitettség valószínűbbé teheti, hogy később krónikus tüdőbetegségek, például hörghurut alakuljon ki - mondták a szerzők.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a bolygó további felmelegedésének megállítása „lényegesen nagyobb és azonnali előnyökkel" járna - írják a szerzők -, mivel az emberek egészsége gyorsan javulna a levegő tisztábbá válásával.

A 160 ország több mint 30 000 tüdőgyógyászát képviselő Európai Légzőszervi Társaság nevében a szerzők azt szeretnék, hogy az EU hozza összhangba levegőminőségi normáit a WHO-val.

Az EU határértéke a finom részecskék (PM2,5) esetében 25 mikrogramm köbméterenként, a nitrogén-dioxid esetében pedig 40 mikrogramm köbméterenként, míg a WHO a PM2,5 esetében 5 mikrogramm köbméterenként, a nitrogén-dioxid esetében pedig 10 mikrogramm köbméterenként.