Nem is olyan rég gyűjtöttük össze, hogy rigorózus külügyminiszterünk milyen ügyekben rendeli be egyes országok nagyköveteit vagy szólal fel összevont szemöldökkel.

A cikk apropója egyébként az volt, hogy a magyar kormány en bloc nem talált kivetnivalót abban, hogy az orosz iskolákban fasiszta lázadásként tanítják az 1956-os forradalmat.

Ma Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismét kemény kijelentést tett. Közlése szerint a magyar kormány mostantól semmilyen kritikát nem fogad el az Egyesült Államoktól a demokrácia állapotával kapcsolatban, miután ott ki akarják zárni a választási versenyből a legesélyesebb elnökjelöltet, Donald Trumpot.

A minisztérium közleménye szerint, amelyet az MTI szemlézett, Szijjártó arra kérte az Egyesült Államok adminisztrációjának minden tagját, hogy „a magyar demokrácia állapotával kapcsolatos kioktató nyilatkozataikat tegyék a fiókba”.

„Innentől kezdve nem szeretnénk arról hallani az amerikaiaktól, hogy itt hogy működik a demokrácia, hogy működnek az intézmények, mi van a jogállamisággal” - fogalmazott a külügyminiszter, majd azzal folytatta:

„Mert ha azt meg lehet tenni, hogy a választás egyik legnagyobb esélyesét diszkvalifikálják, akkor innentől kezdve mi semmilyen kritikát nem fogadunk el ebből az országból a politikai rendszerünk működésére vonatkozóan.”Szijjártó Péter emellett arra is kitért, hogy Donald Trump kizárása azért is lenne nagyon rossz hír, mert benne lehet bízni, amikor béketeremtésről van szó, ugyanis ő volt az egyetlen az utóbbi évtizedekben, aki sikeres volt a közel-keleti helyzet rendezésében. Ezzel egyébként semmi újat nem mondott a miniszter, csak önmagát ismételte, illetve még inkább Orbán Viktort, aki a Tucker Carlsonnak adott interjújában az orosz-ukrán háború kapcsán azt tanácsolta az amerikai adminisztrációnak:„Hívjátok vissza Trumpot! Ez az egyetlen lehetséges út.” Orbán Viktor szerint ugyanis lehet ugyan őt kritizálni, de a legbékésebb amerikai külpolitikát folytatta az elmúlt évtizedekben - aki Szíriában valóban magára hagyta az amerikaiakkal szövetséges kurdokat, de az már a legkevésbé rajta múlt, hogy Iránnal nem keveredett háborúba elnöksége alatt az USA.

Trump a közösségi médiában hálálkodott Orbánnak ezen mondásáért.

A szó innentől ismét Szijjártó Péteré:

"Azt hiszem, hogy joggal bízunk abban, hogy ha Donald Trump lenne az Egyesült Államok elnöke, akkor nagyon gyorsan béke lenni a közelünkben, a szomszédságunkban. Arról is meg vagyunk győződve, hogy ha Donald Trump maradt volna az Egyesült Államok elnöke, ez a háború nem tört volna ki" - mondta a miniszter, aki szerint „nekünk, békepártiaknak kifejezetten rossz hír lenne”, ha a legesélyesebb elnökjelöltet kizárnák.

Mint emlékezetes, Donald Trump volt amerikai elnököt jelenleg négy különböző perben vádolják bűncselekményekkel, ezek közül kettő (a georgiai és a washingtoni eljárás) kifejezetten a Capitolium ostrománál történt puccskísérlettel kapcsolatos.

A héten épp ezzel kapcsolatban nyújtott be egy republikánus és független választókat tömörítő liberális csoport Coloradóban is keresetet, annak érdekében, hogy Trumpot tiltsák el az előválasztáson való indulástól. Érvként a 14. alkotmánymódosítás „lázadási záradékára” hivatkoznak, melynek értelmében bárki, aki az Egyesült Államok ellen lázadást szított, nem tölthet be választott tisztséget.

A minap két vezető demokrata képviselőt, Adam Schiffet és Tim Kaine-t is kérdezték az elképzelésről.

Schiff az MSNBC amerikai televíziós hírcsatornának beszélt arról, hogy a törvény értelmében nem szükséges, hogy elítéljenek valakit lázadásért, elég, ha csak részt vett benne, ez pedig „pontról pontra illik Trumpra”, Kaine pedig az ABC News műsorában fejtette ki, hogy „erőteljesen lehet érvelni Trump kizárása mellett”, ezt a döntést azonban a bíróságnak kell meghoznia.

A 14. alkotmánymódosítást 1868-ban ratifikálták, az azóta eltelt időszakban nem sokszor került elő. Tavaly viszont épp használták egy, a Capitolium ostromával kapcsolatos ügyben, egy új-mexikói megyei biztos eltávolítására, aki részt vett az puccskísérletben. Ezt megelőzően több mint 100 éve, 1919-ben akadályozta meg a módosítás segítségével a Kongresszus, hogy egy szocialista képviselő ülhessen a soraikba, mondván, a politikus segítséget és vigaszt nyújtott az ország ellenségeinek.