„Idefigyelj, Tajvan nem a Kínai Népköztársaság része, és egész biztosan nem eladó!” – üzente Joseph Wu tajvani külügyminiszter Elon Musknak az X-en - valaha Twitter -, ami történetesen a messiáskomplexusos Musk tulajdona. A bejegyzés előzménye, hogy az üzletember szerdán az Egyesült Államokhoz tartozó Hawaiihoz hasonlította, és Kína integrált részének nevezte a szigetet, ami az ötvenes évek óta küzd a saját függetlenedéséért.
Kína saját területének tekinti Tajvan szigetét, Hszi Csin-ping elnök többször is deklarálta, hogy szeretne mielőbb véget vetni az 1949 óta fennálló ideiglenes állapotnak, azaz teljesen visszaolvasztani magába az elmenekült kínai antikommunisták által alapított szigetországot. A Kuomintang Tajvanra menekülése óta 74 év telt el, az első évtizedekben az akkor még diktatórikus berendezkedésű szigeten – a nyolcvanas évektől van csak többpártrendszer – beszélni sem volt szabad a független államiságról. Ez ma már nem tabu.
Tajvan szuverén állammá válásához a feltételek nagyrészt adottak. Ami hiányzik, az a nemzetközi közösség, mindenekelőtt az ENSZ elismerése.
A tajvani védelmi minisztérium szerint csütörtökön, huszonnégy óra leforgása alatt hatvannyolc kínai harci repülőgépet és tíz hadihajót észleltek Tajvan partjainál. Az észlelt vadászgépek és drónok közül negyven át is lépte a Tajvani-szoros középvonalát, és belépett a tajvani légtérbe.
Az elmúlt évtizedekben megszületett a függetlenséget egyre erősebben óhajtó tajvani nemzet. Nemzetközi jogi szempontból Kína helyzete Tajvannal szemben nem hasonlítható az orosz–ukrán ellentéthez, de a kommunista hadsereg mégsem kockáztathatja meg az inváziót. A status quo egyelőre mindenkinek jó. Főleg a világgazdaságnak.
A New Yorker portréja Musk ismerőseivel, egykori és jelenlegi munkatársaival, az amerikai kormány és ügynökségek magas rangú beosztottjaival beszélgetett, hogy bemutassa, milyen hatással lehet a politikára egy csapongó milliárdos - és mekkora befolyása is van az Egyesült Államoknak a világ többi részére. A lap három nagy területre bontotta a Musk-effektust, ahol talán túl sokat is számít, épp miket beszél a techmilliárdos: az űrutazás (a NASA már csak a SpaceX segítségével küld űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra), az elektromos autóipar, ahol a Tesla dominál, és az orosz-ukrán háború, amiben a honvédő ukránoknak sokat segít a Starlink műholdas internetszolgáltatása.
(via BBC, MTI)
