Március 17-én Mark A. Milley tábornok, az amerikai egyesített vezérkar főnöke és Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka biztonságos vonalon beszélgettek Oroszország ukrajnai inváziójáról. A légvédelmi rendszerekről, a valós idejű harctéri értékelésekről és az orosz katonai veszteségekről volt szó, illetve még valamiről: Elon Muskról.

A New York Times három forrása is azt állítja, hogy Zaluzsnij felemlegette Musk rakétagyártó cége, a SpaceX által gyártott műholdas internetes technológiát, a Starlinket. Zaluzsnij azt mondta, Ukrajna harctéri döntései a Starlink folyamatos kommunikációs célú használatától függenek, és Ukrajna a hozzáférést biztosítandó meg akarta beszélni, hogyan fedezhetik a szolgáltatás költségeit. Zaluzsnij azt is megkérdezte, az USA hogyan értékeli Muskot, akinek szerteágazó üzleti érdekei és homályos politikai elképzelései vannak, de az amerikai fél nem válaszolt.

Az űr ura

Musk, aki a SpaceX-et, a Teslát és a Twittert (X-et) vezeti, a világűr legdominánsabb civil szereplőjévé vált, mivel ő ellenőrzi a stratégiailag is fontos, de kevéssé szabályozott és felügyelt műholdas internetet. Musk lobbanékony személyisége, kiszámíthatatlan stílusa pedig világszerte egyre jobban aggasztja a hadsereget és a politikai vezetőket.

2019 óta Musk szinte hetente lőtt fel SpaceX-rakétákat, amik több tucat, néhány méteres műholdat juttatnak pályára. A műholdak a földi terminálokkal kommunikálva nagy sebességű internetet tudnak sugározni a Föld szinte minden részére. Már több mint 4500 Starlink műhold van az égen, ez az összes aktív műhold több mint 50 százaléka. A Starlink műholdak kb. 500 km-rel a Föld felett, az ún. „alacsony föld körüli pályán” működnek. Ez több mint 60-szor közelebb van, mint a hagyományos műholdas internetszolgáltatások, amik magasabban, geoszinkron pályán működnek. A Starlink már el is kezdte megváltoztatni az éjszakai égbolt képét, pedig Musk azt tervezi, hogy a következő években 42 ezer műholdat fellő.

A világ csak mostanában kezd szembesülni azzal a technikai fölénnyel, ami közel 140 milliárd dollárra növelte a SpaceX értékét. A Starlink gyakran az egyetlen módja az internet-hozzáférésnek háborús övezetekben, távoli területeken és természeti katasztrófák által sújtott helyeken.

• Ukrajnában használják dróntámadások koordinálására és hírszerzési adatok gyűjtésére.
• Iránban és Törökországban aktivisták igyekeztek megkerülni vele az internetcenzúrát.
• A amerikai védelmi minisztérium a Starlink egyik nagy ügyfele, más hadseregek (például a japán) is tesztelik a technológiát.

Az ember a gond

De Musknak a műholdas internet feletti szinte teljes hatalma komoly aggodalmakat kelt. Az excentrikus milliárdos váratlan döntéseket hoz, és nem feltétlenül lehet bízni a hűségében. Pedig egymaga is dönthet úgy, hogy egy országban többé ne legyen hozzáférhető a szolgáltatása, és még az azzal összegyűjtött érzékeny információkkal is visszaélhet - szakértők szerint a Starlink pontosan azonosítani tudja a földi terminálok helyét, magyarán Ukrajnában például azt, hogy merre jár éppen az ukrán hadsereg. Egyetlen cégnek, de még kormányoknak sincs akkora befolyása, mint neki e technológia révén.

A túlzott függés miatt már az ukrán tisztviselők is aggódnak. Tárgyaltak más műholdas internetszolgáltatókkal is, de a Starlink hatókörével egyik sem vetekedhet. Nincsenek ezzel egyedül, a Timesnak nyilatkozó két amerikai hírszerzési tisztviselő szerint a Musk-problémát az elmúlt másfél évben legalább kilenc európai és közel-keleti ország is felvetette, de nyilvánosan egyik se meri felvetni aggályait, nehogy magukra haragítsák Muskot.

Bár Musk Bident is nyíltan bírálja, az amerikai kormánytisztviselők ritkán beszélnek nyilvánosan a Starlinkről, mert a technológiája megkerülhetetlen mind belföldi, mind geopolitikai céljaik megvalósításában. Az amerikai kormány a SpaceX egyik legnagyobb ügyfele, a cég rakétáit a NASA, illetve katonai megfigyelő műholdak felbocsátására a hadsereg is használja. A New York Times úgy tudja, a Pentagon magas rangú tisztviselői megpróbáltak közvetíteni a Starlink és Ukrajna között. Azt megerősítették, hogy szerződést kötöttek a Starlinkkel, de „e rendszerek kritikus természetére” hivatkozva nem árultak el részleteket.

Tajvan ellenben, aminek az internetes infrastruktúrája sérülékeny lehet egy kínai invázió esetén, nem szívesen veszi igénybe a szolgáltatást, részben Musk Kínához fűződő üzleti kapcsolatai miatt. Pedig Tajvan, amit Kína saját területének tart, ideális helynek tűnik a Starlink használatára, mégis vonakodnak tőle. Tajvani tisztviselők beszéltek a SpaceX-szel a Starlinkről, de a tárgyalások lelassultak, részben a Muskot és a Kínához kötődő pénzügyi köreit érintő aggodalmak miatt. Becslések szerint az új Tesla autók kb. felét Sanghajban gyártják, ezért Tajvan nem bízik abban, hogy egy pekingi nyomásgyakorlásra Musk nem kapcsolná ki a Starlinket.

De Kínának is megvannak a maga aggályai: Musk tavaly azt mondta, Peking biztosítékokat kért, hogy Musk ne kapcsolja be a Starlinket az országban, ahol az internetet az állam ellenőrzi és cenzúrázza. Közben Kína maga is műholdas internetszolgáltatás fejlesztésén dolgozik, 2020-ban az ebben illetékes nemzetközi szervezetnél 13 ezer saját internetes műhold indítására regisztráltak.

Az égi internet

Musk 2001-ben kezdte megalapozni a technológiát. Az 1960-as évekből származó műholdak jellemzően nagyobbak (gyakran akkorák, mint egy nagyobb busz), és magasabban, úgynevezett geoszinkron pályán repülnek, ez korlátozza a kommunikációs képességeiket. A kisebb műholdak alacsonyabban is keringhetnek, így könnyebben kapcsolódhatnak a földi terminálokhoz, és nagy sebességű internetszolgáltatást sugározhatnak távoli helyekre. Ehhez sok kisebb műhold kell: amikor az egyik műhold túlhalad a földi Starlink terminálon, akkor átadja az internetes jelet a mögötte lévő másik műholdnak, hogy a kapcsolat ne szakadjon meg.

2019-ben állították pályára az első Starlink műholdakat. Az 1990-es és 2000-es években más cégek is keresték a módját, hogy alacsony pályán keringő kommunikációs műholdakat gyártsanak, de nem jártak sok sikerrel, mivel költséges volt és technikai nehézségekkel járt az űrbe juttatásuk. Musk azzal került versenyelőnybe, hogy a SpaceX rakétái az űrutazás után visszatérnek a Földre, és részben újra használhatók. Így vált lehetővé folyamatosan, néha több tucatnyi műholdat feljuttatni az űrbe.

A szolgáltatás, ami hivatalosan 2021-ben debütált néhány országban, már több mint 50 országban, köztük az USA-ban, Japánban, Európa nagy részén és Latin-Amerika egyes részein is elérhető. Afrikában, ahol az internet-hozzáférés elmarad a világ többi részétől, a Starlink Nigériában, Mozambikban és Ruandában már működik, és 2024 végéig több mint egy tucat másik országban is elérhető lesz. „A Földön mindenhol nagy sávszélességű és alacsony késleltetésű internet lesz” – jósolta Musk 2020-ban Joe Rogan podcastjében.

Katonák, távközlési cégek, légitársaságok, hajótársaságok és tengeri szállítmányozók özönlöttek a Starlinkre, aminek állítása szerint több mint 1,5 millió előfizetője van.

A riválisoknak több a nehézségük. A OneWeb brit céget a pénzügyi nehézségei miatt a brit kormánynak kellett megmentenie, és el kellett adnia egy befektetői csoportnak. A Blue Origin tulajdonosa, Jeff Bezos és a cége, az Amazon a Starlink versenytársát, a Project Kuipert tervezi, de még nem sikerült fellőnie műholdat.

A háború ereje

Semmi sem mutatta be jobban a Starlink erejét és Musk befolyását, mint az ukrajnai háború. A hadsereg, a kórházak, a cégek és a segélyszervezetek most több mint 42 ezer Starlink terminált használnak Ukrajnában. Amikor a tavalyi orosz bombázások széles körű áramszüneteket okoztak, az ukrán állami szervek a Starlinkhez fordultak, hogy online maradhassanak.

A Starlink tavaly februárban, az orosz invázió után indult el Ukrajnában, miután a támadás megindulásakor orosz hekkerek megbénították a nagy sebességű internetet biztosító Viasat műholdas rendszerét, amit az ukrán hadsereg is használt.

Az orosz-ukrán háború elején Mihajlo Fedorov akkori ukrán miniszterelnök-helyettes és digitális átalakulásért felelős miniszter betagelte a Twitteren Muskot, hogy kapcsolja már rá Ukrajnát a Starlinkre, és a SpaceX-vezér ezt órákon belül meg is tette, pár napra rá pedig megérkeztek a Starlink terminálok. (Utóbb kiderült, hogy 3 millió dollárért.)

Az erdőkben, mezőkön, falvakban található és katonai járművek tetejére szerelt technológia jelentős előnyhöz juttatta Ukrajna hadseregét: lehetővé tette a tüzérségi csapatoknak, parancsnokoknak és pilótáknak, hogy online csevegés közben egyszerre nézzék a drónfelvételeket. A katonák elmondása szerint a cél megtalálásától az eltalálásig tartó válaszidő közel 20 percről kb. 1 percre csökkent.

A Musk iránti bizalmatlanság ősszel tetőzött, amikor megint olyan megjegyzéseket tett, amik megkérdőjelezték a Starlink ukrajnai szolgáltatása iránti elkötelezettségét. Szeptemberben Aspenben egy zártkörű rendezvényen, amin az akkori amerikai házelnök, Nancy Pelosi és mások is ott voltak, Musk béketervet javasolt Ukrajnának, aminek értelmében Oroszország ukrán földeket csatolhatna el. Ez sokakat felháborított.

Ekkoriban merültek fel kérdések arról, hogy ki fizeti a Starlink ukrajnai szolgáltatását. A SpaceX kezdetben fedezte a költségek egy részét, és az USA meg más szövetségesek is finanszírozták. Ugyanebben a hónapban a SpaceX közölte az amerikai védelmi minisztériummal, hogy nem tudja folytatni a megállapodást, és azt kérte a Pentagontól, hogy vegye át a finanszírozást. A SpaceX-levél szerint a cég 12 hónap alatt közel 400 millió dollárra becsülte a költségeket.

Elengedhetetlen a védelemhez

A Biden-kormány a Pentagon egyik legfelsőbb tisztviselőjét, Colin H. Kahlt utasította, hogy közvetítsen. Október 7-én Kahl felhívta Muskot, aki amiatt aggódott, hogy Ukrajna a Starlinkkel nemcsak megvédheti magát, hanem támadó hadműveleteket is végrehajthat orosz kézen lévő területek visszaszerzésére, ami jelentős orosz katonai veszteségeket okozhat. Kahl erre azt mondta, Ukrajnában többen szenvednének, ha a Starlinket leállítanák.

Musk ennek ellenére letiltotta a hozzáférést néhány ukrajnai Starlink terminálhoz. Tavaly év végén kb. 1300, brit beszállítón keresztül vásárolt Starlink terminál leállt az országban, miután az ukrán kormány nem tudta kifizetni mindegyikért a 2500 dolláros havi díjat, mondta a New York Timesnak két forrás.

A Starlink hozzáférése a háború mozgásától függően is ingadozott, mivel Oroszország területeket szerzett, Ukrajna pedig harcolt a visszaszerzésükért. Ahogy az arcvonalak elmozdultak, a cég a geofencing nevű eljárással korlátozta, hogy a Starlink hol álljon rendelkezésre a frontvonalon. A SpaceX a szolgáltatása által összegyűjtött helyadatokat használja a geofencinghez.

Ez problémákat okozott: amikor az ukrán csapatok ősszel megpróbálták visszafoglalni az orosz ellenőrzés alatt álló területeken lévő városokat, például Herszont, internet-hozzáférésre volt szükségük a kommunikációhoz. Fedorov és a fegyveres erők tagjai üzenetet küldtek Musknak és a SpaceX-nek, hogy állítsák helyre a szolgálatot azokon a területeken, ahol a hadsereg előrenyomult. Fedorov szerint egyébként a SpaceX „nagyon gyorsan” válaszolt.

Musknak voltak vörös vonalai, amiket nem lépett át. Két forrás szerint például nemet mondtak, amikor Ukrajna azt kérte, hogy biztosítsák a Starlink hozzáférését a Krímben, hogy az oroszok által ellenőrzött félszigetnél robbanóanyaggal teli tengeri drónt küldhessenek a Fekete-tengeren dokkoló orosz hajókra. Musk később azt mondta, hogy a Starlink nem használható nagy hatótávolságú dróntámadásokhoz.

Júniusban Lloyd Austin védelmi miniszter jóváhagyta, hogy a Pentagon vegyen 400-500 új Starlink terminált és szolgáltatást. A megállapodás értelmében a Pentagon szabályozza, hogy hol működjön a Starlink Ukrajnán belül, hogy ezek az új eszközök „kulcsfontosságú képességek küldetéseit” támogassák. Úgy tűnik, a cél az volt, hogy Ukrajna érzékeny feladatok esetén dedikált terminálokhoz és eléréshez férhessen hozzá anélkül, hogy félnie kelljen a szolgáltatás leállásától.

Ellentétben a hagyományos védelmi cégekkel, amik külföldre jellemzően a szövetségi kormányon keresztül adnak el fegyvert, a Starlink kereskedelmi termék. Így Musk hozhat olyan döntéseket is, melyek nincsenek összhangban az USA érdekeivel. Például amikor a SpaceX közölte, hogy nem tudja folytatni a Starlink finanszírozását Ukrajnában – mondta Gregory C. Allen, a védelmi minisztérium egykori tisztviselője, aki a Blue Originnél dolgozott, és most a CSIS-nél van. Azt mondta:

„Bizonyára rég nem láttunk ehhez hasonló vállalatot és egyént ennyire nyíltan az Egyesült Államok külpolitikája ellen fellépni egy háború kellős közepén.”

Musk viselkedése megosztotta az ukrán tisztviselőket. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója februárban a Twitteren azt írta, a SpaceX-nek oldalt kell választania. Fedorov szerint viszont igazságtalanok a Musk elkötelezettségével kapcsolatos kérdések: amikor Ukrajnát erős bombázások érték, és jelentős áramszünetekkel kellett szembenézniük novemberben, Musk segített felgyorsítani kb. 10 ezer Starlink terminál szállítását.

Máshol is baj van Muskkal

Az EU a Starlink dominanciájával kapcsolatos aggodalmak miatt tavaly 2,4 milliárd eurót különített el egy szuverén (polgári és katonai célú) műholdrendszerre, amit 2027-ben kellene fellőni. Thierry Breton, a projektet felügyelő európai biztos azt mondta: „Az űr viszonylatos területté vált, ahol az Európai Uniónak meg kell védenie létfontosságú érdekeit. Az EU nem engedheti meg magának, hogy másokra támaszkodjon.”

A kormányzati igények kielégítésére a SpaceX tavaly bevezette a Starlinkhez kapcsolódó szolgáltatást, a Starshieldet, ami erősebb biztonságot kínál a minősített anyagok kezelésére és az érzékeny adatok feldolgozására.

De a Starlinket tekintélyelvűbb kormányok is bírálják.

• Amikor tavaly Iránban kormányellenes tüntetések törtek ki, Musk elérhetővé tette a Starlinket, hogy segítse az aktivisták online maradását, erre az iráni kormány a szuverenitásának megsértésével vádolta a SpaceX-et.
• Kína idén amiatt panaszkodott az ENSZ egyik bizottságának, hogy a SpaceX olyan sok műholdat állít pályára, amennyi már akadályozza, hogy mások hozzáférjenek az űrhöz.
• Februárban Törökország visszautasította Musk ajánlatát, hogy Starlink hozzáférést adjon a nagy földrengés után (az ellenzékiek szerint azért, hogy megakadályozzák a kedvezőtlen hírek terjedését).

Nem valószínű, hogy Musk dominanciája az űrben hamarosan megtörne. Májusban az Amazon arra készült, hogy pályára állítsa első két műholdját, de az indítást felfüggesztették, miután a rakétakísérletek során hibát fedeztek fel. Azóta Musk még legalább 595 Starlink műholdat küldött az űrbe.