Kedden tárgyalta a parlament a jegybanktörvény módosítását, ami szerint nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni a Magyar Nemzeti Bank veszteségét. Erre azért volt szükség, mert a tavalyi 400 milliárd forintos jegybanki veszteség után az idén már az első félév végére az MNB tőkéje 1500 milliárd forint mínuszban volt. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a jegybank negatív tőkéjét öt év alatt egyenlő részletekben kellene visszapótolni a költségvetésből, ami jövőre közel 500 milliárdos kiadást jelentene, de az amúgy is megcsúszott 2024-es költségvetésben erre nincs pénz. Az új szabály szerint az államnak csak akkor kell visszatőkésítenie a jegybankot, ha a saját tőkéje hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van.

Varga Mihály pénzügyminiszter erről azt mondta aparlamentben, hogy a kormány egyeztetéseket folytatott az Magyar Nemzeti Bankkal és az Európai Központi Bankkal is a törvényjavaslatról, aminak lényege, hogy a jegybank veszteségét hasonló nemzetközi példák alapján nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel. A módosítások elfogadása esetén 2024. január elsején a 2024-es költségvetéssel egyidejűleg léphetnek hatályba az új szabályok. Erre a rendszerre Horvátország 2020-ban állt át, és jegybanktörvényük magyar szabályozáshoz is mintaadó volt, de alapvetően az Európai Központi Bank (EKB) kritériumából indultak ki.

Varga Mihály beszélt arról is, hogy míg a 2010-es években az az inflációt sikerült pár év alatt leszorítani és alacsony szinten tartani a monetáris és fiskális politika összehangolásával, a háború és a szankciós infláció idején a kormánynak fel kellett ismernie azt, hogy a jegybank önállóan nem tud megbirkózni az inflációval. Ezért indokolttá vált a kormány beavatkozása is, mint több más uniós tagállamban.

Néhány hete Matolcsy György még a kormány kalandor gazdaságpolitikáját okolta az infláció elszállásáért, azóta pedig szórakoztató üzengetés zajlott a gazdaságfejlesztési miniszter, Parragh László és a jegybank között.

A pénzügyminiszter szerint a fiskális politika eszköztára - mint az ársapka, a kamatsapka, a kötelező akciózás - meghozta a kívánt hatást, novemberben újra elérkezhet az egyszámjegyű infláció időszaka, jövőre pedig tovább csökkenhet a pénzromlás mértéke.

A pénzügyminiszter szerint a módosítás növeli a jegybank függetlenségét és így gazdálkodásának hatékonyságát is, másrészt a költségvetési egyensúlyt is támogatja, hiszen a költségvetés 400 milliárd forintot meghaladó kiadás alól mentesül.

Szerinte az eddigi gyakorlat volt kivétel az unióban a jegybanki veszteség kezelésére, az ország éppen a módosítás által veszi át az európai gyakorlatot. Majd azt mondta, hogy akik kifogásolják a módosítást, azok négyszázmilliárd forintos terhet tennének a magyar adófizetők vállára. Ez egyhavi teljes nyugellátás összegével egyenlő.

Újra elmondta, hogy a jegybank továbbra is független marad, a javaslat nem terjed túl a veszteség rendezésének kérdésén. Azt a problémát kívánják megoldani, amit a jegybank maga nem tud. Az inflációról azt mondta, hogy Magyarország egy energiaszegény ország, ezért az energiaáraknak sokkal jobban kitett. A magas inflációhoz az aszály miatti élelmiszerár-növekedés is hozzájárult.

A kormány éppen azért veszi át részében az infláció letörésének munkáját a jegybanktól, mert úgy érzi, abban a hagyományos monetáris politikai eszközök kevesek.Az időtáv kérdéséről azt mondta, ebben sem kell okosabbnak lenni az Európai Központi Banknál, a középtáv kategórián belül a jegybank maga mérlegelhet. Ezt a kategóriát az EKB is elfogadta. (MTI)