– Egyetlen célom van ezzel az előadással: elérni, hogy a következő magyar politikai elitek, kormányok és miniszterelnökök soha ne ismételjék meg azt az inflációs kalandot, amit 2021 óta átéltünk, és még most is velünk van – ezzel kezdte a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésének csütörtöki nyitóelőadását Matolcsy György (utána Varga Mihály pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos tart előadást). A jegybankelnök – akinek a prezentációja itt érhető el – többször is hangsúlyozta a kormányzat és a politikai elit felelősségét ebben, mondván: egy kalandor gazdaságpolitikai inflációs kalandja, egy gazdaságtörténeti tömegbaleset volt ez.

Az MNB-elnök szerint ugyanakkor most már kifelé megyünk ebből a „rövid, ám mérges inflációs korszakból”, így novemberben valószínűleg egy számjegyűvé, decemberben pedig „7 százalék körülivé alakul, varázsolódik” az infláció.

Matolcsy szerint a legnagyobb veszély, illetve kockázat, hogy a 2020-as évek rokonságot mutatnak az 1970-es évek inflációs karakterével – ezt „a globális jegybanki világ minden szereplője szeretné elkerülni”. Ugyanis „ők pontosan tudják, Magyarországon nem mindenki, hogy nem infláció vagy növekedés a kérdés. Tévhit, hogy választani lehet, az infláció ugyanis megeszi a növekedést”, ezt nevezte Matolcsy az 1970-es évek legfontosabb tanulságának.

Az inflációt előbb le kell győzni, utána lehet növekedés, mondta, példaként említve azt a számításukat, miszerint ha a tíz hónapja Európa-bajnok magyar infláció csak a régiós átlagot hozni tudta volna (ami így is magasabb az európai uniós átlagnál), akkor már elmúlt volna a recesszió: a legutóbbi GDP-adat nem mínusz 2,3 százalék, hanem plusz 0,3 százalék lett volna. „A magas infláción az elmúlt száz évben mindig mindenki veszített”, ismertetett egy gazdaságtörténeti tanulságot.

link Forrás

A jegybankelnök felidézte: 2020 őszén „az MNB és a világ néhány más jegybankja” már jelezte, hogy ez egy inflációs évtized lehet. „Nagyon kevesek hittek nekünk, azt mondták, csak kis kiugrás lesz”. A magyar jegybank 2021 tavaszán jelezte, hogy az infláció tartós lesz, Matolcsy felidézte, hogy el is kezdték ellene a küzdelmet, de 2021-2022-ben „azt tapasztaltuk, hogy egyedül vagyunk”.

Matolcsy szerint „a kormány elfelejtette bevezetni azokat az intézkedéseket”, amiket másfél év halasztással, 2023-ban vezetett be – árfigyelő rendszer, versenyhivatali vizsgálatok –, sőt, az inflációt érdemben növelő lépéseket tett.

„A kormány még egyszer olajat öntött az amúgy is lángoló házra, a gazdaságra”,

mondta, példaként említve, hogy az ársapkák 3-4 százalékkal növelték az inflációt. A magyar élelmiszerárak a régiós élelmiszeráraknál lényegesen jobban nőttek, ami nem meglepő: szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél, de a kisebb verseny és a hiány nyomán fellépő áremelkedés is benne van, hogy az ársapkák ilyen nagyot löktek az infláción.

Az MNB elnöke szerint ők 2021-ben a fékre, a kormány viszont a gázra lépett. Ennek következtében a hazai infláció 2022 őszén elvált az európaitól, ami Matolcsy szerint óriási gazdaságpolitikai kudarc. Részben azért, ami most látható: a többletinfláció ellehetetleníti a normális költségvetési gazdálkodást, a magas infláció miatt elmaradtak a bevételek és kamatcsapdába zárult a költségvetés (ez utóbbiról itt írtunk részletesen).

link Forrás

Részben pedig azért, mert ez a helyzet oda vezetett, hogy

„2022 októberében árfolyamválság közelében voltunk”,

az MNB-nek ekkor „vészhelyzeti programot” kellett bevezetnie. Matolcsy szerint ez sikeres volt, „enélkül ebben az évben, de a jövő évben sem lehetne egy számjegyű az infláció”. 2023 a GVH a sorozatos MNB-kérésekre elindítja az infláció elleni küzdelmet, az MNB megkezdhette a vészhelyzeti program kivezetését.

Matolcsy szerint teljes versenyképességi fordulatra van szükség, mert bár nagy vívmány, hogy idén már javul a folyó fizetési mérleg, de nem a versenyképesség javulása áll mögötte: „semmilyen versenyképességi reform nem szerepel ebben a javulásban”. Beszélt arról, hogy Magyarország kockázati megítélése nem jó, a hitelminősítésekben a régióban Románia előtt/mellett a második leggyengébb ország vagyunk, valamint arról is, hogy az inflációs sokk mélyén gazdasági-pénzügyi függés figyelhető meg. Az MNB adatai szerint az elmúlt években meghatározó területeken nőtt a magyar gazdaság külső kitettség 2014 óta, ami sértette a magyar gazdaság és gazdaságpolitika függetlenségét is.