11. napja tart a konfliktus a Hamász és Izrael között, és messze lehet még a vége. A magyar sajtóban és közbeszédben az elmúlt napokban sokféleképp nevezték az eseményeket (ahogy egyébként az orosz-ukrán háború megnevezésébe is csúsznak időnként anomáliák), ezért igyekeztünk egyértelműsíteni a helyzetet.

„A terrorszervezetnek minősített Hamász részéről egy terrorakció, Izrael részéről jogos önvédelem történt, amely a felek hivatalos kommunikációja szerint is immár háborúnak nevezhető” – magyarázta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a 444-nek. A szakértő szerint hibás minden olyan elnevezése a konfliktusnak, amely Palesztinát vagy a palesztinokat emeli ki, ugyanis nem a palesztinok egésze vesz részt a konfliktusban, ahogyan hiba arab-izraeli konfliktusnak is nevezni az eseményeket, hiszen például Egyiptom és Jordánia is békeszerződésben áll Izraellel.

A legpontosabb megnevezése így Hamász-izraeli háború a konfliktusnak, még pontosabban a Hamász által vezetett Gázai övezetből indított háború, aminek jelentősége akkor lehet a későbbiekben, ha a libanoni síita Hezbollah is beszáll a harcokba.A különböző forgatókönyvek közül a legvalószínűbb a napok óta lebegtetett szárazföldi offenzíva megindulása lehet, amely azonban eszkalálhatja a helyzetet. Nem véletlen, hogy Joe Biden amerikai elnök már ezen a héten Izraelbe (és feltehetően Egyiptomba) utazik. Kis-Benedek József szerint ennek egyértelmű üzenete, hogy az amerikaiak igyekeznek Izraelt megfontoltabb válaszreakciókra ösztönözni.

„Arról nem beszélhetik le az izraeli hadsereget, hogy bevonuljanak Gázába, inkább arra figyelmeztethetik őket, hogy mérsékelten járjanak el, betartva a szabályokat. Az amerikai politika egyértelműen az eszkalációt igyekszik megakadályozni” - magyarázta a szakértő.