Megúszós lesz az idei október 23-a – legalábbis ami a pártokat illeti. A legnagyobb rendezvény a közel kéttucatnyi szervezet, így a Fővárosi Önkormányzat, a Tanítanék Mozgalom vagy a PDSZ által szervezett oktatási demonstráció lesz. Ellenzéki politikusok bizonyára nagy számban lesznek jelen, különösen DK-sok, szocialisták, momentumosok, párbeszédesek, de közülük beszédet egyedül Karácsony Gergely főpolgármester mond. Mindez az önkormányzati választási kampánya berúgására is jó alkalom lesz.
És mit csinálnak a többiek?
Hol vannak már a Fidesz október 23-i fővárosi nagygyűlései, ahol élőben lehetett megnézni Orbán Viktor szónoklatát? Régen csak Brüsszel tudta meghátrálásra kényszeríteni a miniszterelnököt, 2011-ben az uniós csúcs fontosabb volt, mert - ahogy Szijjártó Péter, Orbán személyes szóvivője fogalmazott - az ország szempontjából legfontosabb döntések Brüsszelben születnek. Hasonló volt a helyzet 2014-ben és 2015-ben, előbb az Európai Tanács, majd az Európai Néppárt miatt maradt el a miniszterelnök beszéde.
A 2022-es országgyűlési választás előtti utolsó október 23-án még tartottak fideszes nagygyűlést Budapesten, volt Békemenet, kommunistázás, Soros gyuribácsizás, minden, ami kell egy fideszes választási kampányban. Előtte a Covid szólt közbe, tavaly pedig az új módi szerint vidéken, Zalaegerszegen volt a nagygyűlés, ahol Orbán Viktor zárt körben, meghívott vendégek előtt beszélt. A Mindszenty József Látogatóközpont új épületének környékét már reggel lezárták, csak azok mehettek be, akik lakcímkártyával és személyivel igazolták, hogy ott laknak. Az eseménynek különös bukét adott, hogy Orbán pár nappal korábban a tűzszünet és a béketárgyalás kikényszerítését nevezte az 1956-os forradalom fő céljának.
Hétfőn Európa egyik idei kulturális fővárosában, Veszprémben, a sajtót kizárva mond ünnepi beszédet a miniszterelnök. Az indoklás megint a tavalyi: ötvenhat a vidék forradalma is volt, ahogy erre több mint harminc év után rájöttek.
A Demokratikus Koalíció viszonya elég sajátságos 1956-hoz. Nem állnak jól egymásnak, több okból sem.
A párt ezzel együtt a forradalom évfordulója előtt egy nappal, 2011. október 22-én alakult, de ezen nincs semmi csodálkoznivaló egy olyan köztársaságban, amit az a Szűrös Mátyás kiáltott ki, aki nemhogy a Magyar Szocialista Munkáspárt egyik vezetője volt, de karrierjét 1951-ben a rákosista Magyar Dolgozók Pártjában kezdte.
Az idei október 23. sem a DK nagygyűléséről fog szólni, a születésnapjukon viszont debütál „egy eszköz, egy híd a polgárok és a politika között. Ami ösztönöz, jutalmaz, tájékoztat és lehetővé teszi számunkra, hogy látható és érzékelhető módon vegyünk részt a politikai folyamatokban.” Gyurcsány az eszköztől nem kevesebbet vár, mint kormányváltást.
A Corvin köz 2017-ig a Jobbiké volt, 2018-tól a Jobbikból kivált Mi Hazánké - mármint október 23-án. (2019-ben visszatért a Jobbik, rendezvényüket akkor megzavarták.) A fő attrakció az ágyútűz egy 1956-ban is használt löveggel, az egyik díszlövést az a Horváth György adja le, aki 2006. október 23-án elkötötte a belvárosban kiállított tankot. De itt lesz Pongrátz András is, aki 1956-ban 17 éves diákként egy lángvágóval segédkezett a városligeti Felvonulási téren a Sztálin-szobor ledöntésében.
A politikus felszólalók közül Novák Előd alelnök és Grundtner András főpolgármester-jelölt is még jobbikosként látogathatta a Corvin közi jobbikos október 23-i megemlékezéseket, Binder Csaba, a Mi Hazánk Ifjai elnöke az életkora miatt viszont nem.
A párt tele van eseményekkel a következő napokban, vasárnap például buszmegállót építenek a Ferencvárosban, bográcspartit tartanak a lágymányosi Duna-parton, kedden olvasókör lesz Szombathelyen, de október 23-án pont semmi sem lesz.
Közel tízéves fennállásuk óta egyszer tartottak rendezvényt október 23-án, 2021-ben egy saját békemenetet.
A Momentum első október 23-ja a 2017-es volt. Ez volt az az ünnepség, amit a DK, az MSZP, a Szolidaritás és a Párbeszéd részvételével tervezett Közös Ország Mozgalom a rossz idő miatt lemondott, miközben Orbán Viktor megtartotta a nagygyűlését.
Így tett akkor a Momentum is, harcos felívásukban azt írták, hogy „ha az eső elriasztana minket attól, hogy küzdjünk a változásért, jobb lenne, ha mi is inkább a kanapén ülve maradnánk örökre”.
Nos, idén nem mozdulnak ki, Gelencsér Ferenc pártelnök legalábbis videóban osztja meg gondolatait, a pekingi Putyin-Orbán találkozó, valamint pénteki posztja után előre sejthetők ezek a gondolatok.
A párt helyi szervezetei tarthatnak megemlékezéseket, ilyen a XXII. kerületi fáklyás felvonulás a kommunista szoborparktól a városházáig.
Ahogy írtuk, a Jobbik 2019-ben ünnepelt utoljára a Corvin közben, azóta az ellenzék közös megmozdulásain vettek részt. Most Gyöngyösi Márton pártelnök beszél majd a rózsadombi Mansfeld Péter parkban, ott, ahol tavaly a Párbeszéd és az LMP emlékezett - a hallgatóság létszáma vélhetően nem lesz sokkal több a tavalyinál.
Történelmi okokból - a Demokratikus Koalícióhoz hasonlóan - az MSZP-nek sem október 23-a megünneplése a legnagyobb erőssége. Egy ideje már Kaposváron, Nagy Imre szülőházánál emlékeznek egy nappal a forradalom évfordulója előtt.
A rendszerváltás után az MSZP egyáltalán nem ünnepelt ezen a napon, a kaposvári szülőháznál eleinte Göncz Árpád köztársasági elnök jelent meg. Az MSZP elnöke, az 1956-ban a forradalmat leverők oldalán álló Horn Gyula először 1994-ben, már miniszterelnökként volt kénytelen megjelenni nyilvánosan október 23-án, Göncz Árpáddal és Gál Zoltán házelnökkel koszorúzott a rákoskeresztúri köztemető 301-es, 300-as és 298-as parcelláinál.
A kaposvári ünnepségen idén Lamperth Mónika volt belügyminiszter, valamint Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre MSZP-s társelnök vesz részt. Nem, a 2006-os polgárháborús október 23-án Lamperth már nem belügyminiszter, hanem önkormányzati és területfejlesztési miniszter volt. (A rendőrség Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter alá tartozott.)
A párt idén nem tart rendezvényt, a két társelnök, Schmuck Erzsébet és Ungár Péter a Facebookon üzen majd, mostanra a Mansfeld Péter parkot is feladták. A tömegrendezvények a párt hőskorában sem tartoztak erősségeik közé, 2011-ben például 18-an vettek részt a Műegyetemnél tartott demonstráción.