Interjút adott az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából Kövér László a HírTV-nek. A házelnököt Velkovics Vilmos egy erős kérdéssel állította pályára:

„1956-ban egy orosz csizmák által eltiport nemzet állt ki a szuverenitása mellett, 2023-ban egy katonai szövetség, egy politikai szövetség részeként ön hogyan értékeli, mekkora szuverenitása van Magyarországnak?”Kövér azonban nem ütötte le a magas labdát, és a Putyinnal parolázó Orbán Viktor és az orosz csizma összefüggései helyett az Európai Unió és a NATO ekézésébe kezdett.

Mint a házelnök fogalmazott, jelenleg önkéntesen vállalt szövetségi rendszeren belül vagyunk szuverének, ám az Európai Unió és újabban a NATO is kezd úgy viselkedni, mintha nem egy egyenrangú partneri gyülekezet lenne, hanem egy új birodalom, amelyben a birodalmi központ időről-időre megpróbálja szűkíteni a tagállamok mozgásterét, hogy előbb-utóbb tartományokká degradálja őket.

„Az Európai Unió előrehaladott fázisában van ennek a folyamatnak, azt látjuk, hogy az európai tagállamok jelentős részének a politikai elitje ebben vagy a hasznos idióták szerepét tölti be, tehát nem tudja, hogy mit cselekszik, vagy, ami sajnos ennél súlyosabb, hogy egy olyan elitnek a korrupt összetevője, része, amelyiknek tulajdonképpen ez az érdeke, ők majd a majdani birodalmi központnak lesznek az elitje.”

„Kell-e feszegetni a határokat, hogy meddig terjed Magyarország szuverenitása az unión belül?” - kérdezte Velkovics.

„Nem mi feszegetjük a határokat, mi ragaszkodunk ahhoz, hogy ez egy önkéntesen vállalt, szabad partneri együttműködés” - tette helyre a dolgokat Kövér. „Ne már, hogy nekünk támasszanak követelményeket, vagy tegyenek fel kényes kérdéseket” - húzta meg azért ő is a határokat, a miheztartás végett.

Kiemelte, ma Európában kevés olyan ország van, amely a szuverenitása érdekében fel tud, vagy fel mer szólalni. „Mi elég nagyok vagyunk ahhoz, hogy úgy érezzük, mindent nem nyelünk le, viszont nem vagyunk elég nagyok ahhoz, hogy partnerek nélkül tudjuk érvényesíteni a magunk álláspontját, tehát nekünk elementáris szükségünk van arra, hogy a közép- és kelet-európai országok politikai osztályai ne korrumpálódjanak bele egy nyugati elitbe” - fogalmazott a házelnök.

Külön szórakoztató része az interjúnak a következő blokk, amelyben Velkovics igyekszik felvezetni a múlt heti lengyel választásokat és azok eredményeit. Csak nem igazán sikerül nevén neveznie a gyereket. Igyekszik kapcsolódni Kövér gondolatmenetéhez, amelyben a szuverenitáshoz keres partnereket, ezért a kérdés végül így hangzik:

„Kulcskérdés, hogy megtaláljuk a partnereket ezekhez a szuverenitás-projektekhez, egy apropója ennek a múlt heti lengyelországi, ööö, vál...tozások, vagy parlamenti... szóval parlamenti választásokkal kapcsolatos változások, amelyek valószínűleg be fognak állni.”Amit ugye Velkovics nem mond ki, hogy Lengyelországban megbukott a demokratikus intézményeket leépítő, a médiát elfoglaló és közpénzekből kampányoló Jarosław Kaczyński pártja (és ezzel bukott Lengyelország orbanizálása is), és az Európa-párti ellenzék alkothat kormánykoalíciót.

„Vannak, amikor csalódást keltő választásokkal vagyunk kénytelenek szembesülni” - szomorkodott Kövér, de nyomatékosan hozzátette, nem kívánnak beleszólni más országok belügyeibe. De a karakteres szuverenista álláspontot képviselő PiS kiesése a hatalomból érzékenyen érinti a szuverenitáspárti magyar kormányt is - összegzett azért mégis.

A Hamász-izraeli háború kapcsán Velkovics azt feszegeti, hogy világszerte voltak palesztinpárti tüntetések, így Németországban is, „gyakorlatilag elöntötte az antiszemitizmus a német utcákat.”

Kövér erre egy megszokott lemezt húzott elő: a történtek rámutatnak az Európai Unió elhibázott migrációs politikájára, ami az olyan konfliktusok melegágya, amelyek nagyrészt még a világ előtt vannak, de „ebből kaptunk egy kis ízelítőt”.

Le is szögezte rögvest, hogy mindegy, mit mondanak Brüsszelben, Magyarország nem lesz bevándorlóország, az jöhet be, akit beengedünk, és nem csinálunk táptalajt a terrorizmusnak. Kövér szerint a jelenlegi folyamatok nem visszafordíthatóak, mert a tőlünk nyugatabbra lévő politikai elit politikailag minősíthetetlen, és nincs olyan komolyan vehető projektje, amely meg tudná menteni Európát.

Egy birodalmi Európai Uniót lát-e, vagy a nemzetek Európáját - szólt a következő kérdés.

Kövér szerint történelmünk másról sem szól Nándorfehérvár óta, mint „a szuverenitásunk, a hitünk, a kultúránk és a hagyományaink védelméről különböző hódító hatalmak ellen.”

„Ezeknek a hódítóknak csak páncélosaik voltak, de annak a világbirodalomnak, amelyik most épülőben van, olyan tudatformáló eszközök állnak a rendelkezésére, a közvélemény befolyásolására olyan rejtett eszközei vannak, amelyek korábban nem voltak” – baljóskodott a házelnök.

Csakhogy - mutatott rá - a népek azonosulását és kultúráját nem lehet egyszerűen megszüntetni, azoknak lenniük kell, így viszont

az európai birodalom megszületése, egyben a halálát is jelenteni fogja.

Ezt azonban Kövér szerint jó lenne elkerülni, a megoldás pedig a már emlegetett partnerkeresés, a nemzeti törekvések támogatása, főként Kelet-Európán belül.

„Ha Közép-Európa egységesen fel tud lépni, akkor tudja külön-külön a nemzeti érdekeit a legoptimálisabban érvényesíteni, (…) ez a térség még akár nyertese is lehet ennek a nagyon zűrzavaros időszaknak.”Az interjú itt megtekinthető: