• Az izraeli szárazföldi offenzíva biztosnak látszik Gázában, de hogy utána mi lesz, azt nem tudja senki.
• A bizonytalanság miatt állítólag Washingtonban is aggódnak, épp az amerikai aggályok miatt is csúszhat a bevonulás.
• Ráadásul hiába a jelentős katonai fölény, kőkemény harcok várhatnak az izraeli hadseregre a szétlőtt romok között, a folyamatos légicsapások okozta humanitárius katasztrófa miatt pedig a nemzetközi nyomás is nő rajtuk.

A Hamász által október 7-én elkövetett, rendkívül kegyetlen terrortámadások után azonnal világossá vált, hogy Izrael minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, hogy megtorolja a támadásokat, mint ahogy az is, hogy az elmúlt másfél évtized törékeny status quójának annyi. Az esetleges katonai bevonulásról már az 1400 áldozatot követelő támadást követő napokban lehetett hallani, ám Izrael azóta sem indította meg a szárazföldi offenzívát, néhány célzott, éjszaki rajtaütéses behatoláson (szerda éjjel már tankok részvételével) kívül egyelőre Gáza rendkívül intenzív bombázását választották. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerda esti tévébeszédében erősítette meg, hogy jelenleg is a szárazföldi művelet előkészítése zajlik, aminek időzítésével kapcsolatban egyhangú döntés született a háborús kormányban.

Az izraeli védelmi miniszter, Joáv Gallant nemrég arról beszélt, hogy Izraelnek háromlépcsős terve van a Hamász gázai uralmának felszámolására, és jelenleg az első fázis zajlik, melyben a légicsapásokra építenek. Ezután fognak bemenni a szárazföldi alakulatok, hogy felszámolják a Hamászt, végül a védelmi miniszter szerint a harmadik fázisban „alacsonyabb intenzitású” erőfeszítéseket kell tenniük, hogy felszámolják a megmaradt „ellenállási zónákat”. Ezután Izrael – Gallant verziója szerint – nem lenne többé felelőse a Gázai övezetnek. A miniszter kijelentése sok fejtörést okozott az elemzőknek, ugyanis egyelőre nem világos, hogyan képzelik el Izraelben, hogy mi fog történni a több mint kétmillió lakosú Gázával, ha vége lesz a szárazföldi offenzívának.

A közeljövővel kapcsolatos bizonytalanság olyan léptékű, hogy az a Financial Times diplomáciai forrásai szerint Washingtonban is aggodalmat szül. Pedig az Egyesült Államok elmúlt évtizedei nem éppen arról tanúskodtak, hogy mindig rendkívül kidolgozott távozási tervek birtokában szálltak volna meg közel-keleti területeket. Ennek ellenére most az amerikaiak is úgy látják, nem szerencsés, hogy az izraelieknek igazából fogalmuk sincs arról, mi jönne azután, hogy felszámolják a Hamász megmaradt egységeit.