Dinókkal keretezett történelmi távlatokban védte meg Orbán első oligarchája a Mészáros Lőrinceket egy újabb feledhetetlen Index-interjúban
Igazán figyelemreméltó és nehezen feledhető interjú jelent meg az egykor szebb napokat megélt, valaha újságként működő Indexen azzal a Nagy Elekkel, aki a Vegyépszer tulajdonosaként az első Orbán-kormány nagy autópálya-beruházásainak főszereplője és Orbán első igazi oligarchája volt azokban az időkben, amikor Simicska Lajost még csak az adóhivatali hosszú bájtok éjszakája miatt emlegették.
Azt a történelmi magaslatot, amit az Indexnek akkor sikerült megütni, amikor a főszerkesztője személyesen beszélgetett a Szijjártó Pétert meghajóztató Szíjj Lászlóval, méghozzá olyan keretezésben, mintha – hogy Szily kolléga pompás analógiáját idézzem – a jachtbiznisz krumplitermesztés lenne, ez az interjú ugyan nem érte el, de nemcsak a bátor kezdés, hanem néhány emlékezetes kijelentés és el nem hangzott kérdés miatt is érdemes megemlékezni róla. Meg persze a mindennél bátrabb cím miatt: Orbán Viktor nagyon komoly érdekeket sért Magyarországért, és ezt ő is tudja
De például mi is lehetne fontosabb, interjúkezdésre alkalmasabb kérdés a K-Monitor korrupciós adatbázisában 19 találattal szereplő, a vagyonosok toplistáján bérelt hellyel rendelkező, az országos kamarai elnök Parragh Lászlóval nem túl jó viszonyt ápoló Nagy Eleknek, mint ez:
„A 250 éves BÁV a legrégebbi jogfolytonosan működő magyar vállalat. Ehhez képest a 2020-as évek „pandémiás-háborús” szemüvegén át egy-két évre tervezni is nagy bátorság. Van ma még remény korszakokon átívelő hazai cégek születésére?”
Szpojler: van. Bővebben: „Ha 250 millió éve még dinoszauruszok éltek, mi miért ne tekintenénk előre »csak« újabb 250 évre? Ugye milyen relatív az idő múlása?”
No de nézzük az interjú érdemi részeit!
A román gazdaság ugyan megelőzött minket – Nagy Elek egyébként erdélyi származású, ilyen kontextusban is jön elő a kérdés –, de sebaj, mert bár a román gazdaság fejlődése „rendkívül látványos, de nagy kérdés, ki hová jut a következő 20-30 évben. Ebben mi előnyben vagyunk, mert a gazdaság szerkezete, illetve a stratégiai ágazatok tulajdoni szerkezete egyre egészségesebbnek mondható.” És miért mondható egészségesebbnek? Mert vannak Mészáros Lőrinceink, Szíjj Lászlóink, Garancsi Istvánjaink. És miért jó ez nekünk?
„Harminc év múlva már többnyire az utódaink kezében lesz a jövő, köztük akár az említett urak leszármazottjaival. Ha addigra megalapozódik egy olyan komoly vagyon, ami itt van, és itt is marad az országban, mert az adott családoknak és a hozzájuk kapcsolódó cégcsoportoknak itt vannak a gyökerei, az hosszú távon a nemzet érdekeit szolgálja.” Tehát a fideszes oligarchák valójában nem is fideszes oligarchák, hanem a fényes jövő letéteményesei, és a jólétük nem a saját jólétük, hanem a nemzet leendő jóléte.
Fotó: Illyés Tibor/MTI/MTVA
Nagy Elek itt akár (ön)kritikusnak is mondható megjegyzéseket tesz, előbb Rockefellert idézve azzal, hogy
„csak az első milliómról ne kérdezzenek” (az Index udvariasan nem kérdez róla), majd azt, hogy az aktuális hazai helyzetet valóban lehet kritizálni (az Index udvariasan nem kérdezi, hogy miért).Az 1998-2001 közötti Vegyépszer-sztori csak nagyon szőrmentén kerül elő. Így: „a 2000-es évek elején megnyertük az autópálya-projektet konzorciumban a Betonúttal és a Ganz Acéllal. De a 2002-es kormányváltás is mérföldkő volt, amikor sikerült megtartani az addig megszerzett pozíciókat, így folytatni a sztrádaépítéseket is”, a többi már a későbbi líbiai válság, a Kadhafi-rendszer bukása okozta csődről szól.
A cikkből természetesen nem marad el az elmaradhatatlan miniszterelnök-dicséret azzal, hogy bár „nagyon komoly érdekköröket sért Orbán Viktor, amikor Magyarországért »kiénekel« az uniós kórusból, hogy elérje a céljait”, és hogy „neki egy hosszútávú víziója van, ami eddig bevált”, és hogy fontosak az EU-pénzek, de ha nem jönnek, hát nem jönnek: „ha úgy fordul a kerék, tudni kell, hogy vannak alternatív lehetőségek. Lásd: a külföldi működőtőke-beruházások”, ha a kínai jelző nélkül is, de konkrétan is megemlítve a kínai akkugyárakat.
Az interjúban mellékesen kitérnek az Uber-ügyre is, miután Nagy Elek a Főtaxi tulajdonosa. A budapesti taxis közlekedési és viselkedési kultúra, valamint a taxisoknak megőrzött, a kormány szerint más szektorokban adócsalással felérő kata fényében érdekes szavak ezek is:
„Ezek a helyenként szabálytalanul közlekedő sofőrök [az uberesek] ráadásul egyáltalán nem fizettek adót, versenyhátrányba hozva a taxisokat, jogosan kivívva azok haragját.”
Érdekes az is, hogy az egykori Orbán-bizalmas (hogy most is az-e, arra az Index udvariasan nem kérdez rá), jelenleg a budapesti iparkamarát is vezető Nagy Elek milyen rossz viszonyban van a mostani Orbán-kedvenc Parragh Lászlóval, aki az országos kamarát is vezeti. Ez mégis csak az utolsó kérdésekben jön elő, amikor arról beszél, hogy nem tudnak közös nevezőre jutni, mert Parraghnak „egészen más az irányítási koncepciója, a vezetési stílusa”. Nagy Elek kamarája ugyanis olyan, hogy „mi nyitottak vagyunk, konzultatívak, az egyszemélyi, kizárólagosságra törekvő vezetés helyett az erős csapatban hiszünk”. Hogy van-e még a mai Magyarországon valaki, akire az egyszemélyi, kizárólagosságra törekvő vezetés jellemző, az nem került elő a beszélgetésben.