A parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását kezdeményezte hétfői ülésén a szerb kormány, írja az MTI. A javaslatot a köztársasági elnöknek továbbították, akinek jogában áll feloszlatni a képviselőházat. Három és fél év alatt december 17-e lesz a harmadik alkalom, hogy az ország választópolgárai szavaznak.

Egy választás a kormány szerint „biztosítaná a demokrácia magasabb fokát, csökkentené a társadalom különböző szereplői közötti feszültségeket, ellehetetlenítené a kizárólagosságot és a gyűlöletbeszédet, és megerősítené a szabad véleménynyilvánítás jogát bizonyos politikai, gazdasági és más kérdések tekintetében, ideértve az európai értékek megerősítését is”. További 66 szerb település képviselőtestületének feloszlatását is jóváhagyják. A szerbek a belgrádi és helyhatósági választásokon is szavazni fognak.

A feszültség, amit a választásokkal a kormány csökkenteni akar a májusi lövöldözésekkor vált kézzelfoghatóvá. Szerbiában a világon az egyik legmagasabb a fegyvertartási arány. A kormánypárti politikát ellenzők tömeges tiltakozásai azután kezdődtek, hogy május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. Két napra rá egy 20 éves férfi lőtt le kilenc embert, további tizennégyet pedig megsebesített Belgrád közelében. A tüntetéseken az erőszak ellen léptek fel, közben pedig a kormány és a köztársasági elnök, Aleksandar Vucic menesztését követelték. A hatóságok azóta szigorítottak a fegyvertartáson, de úgy látszik ez nem volt elég.

Bár Vucic eleinte elutasította a lemondás lehetőségét, az elmúlt hetekben már biztosra ígérte a választásokat. „Szerbia fordulóponthoz érkezett, szükségünk van egy félidőre, hogy a polgárok elmondhassák, milyen politikát akarnak” - mondta korábban a politikus, akit a 2022-es elnökválasztáson elsöprő fölénnyel választottak újra a szerbek.

Az ellenzék összefog

A „Szerbia az erőszak ellen” jelszó alatt több hónapon át hetente tüntetéseket szervező ellenzéki pártok már pénteken megállapodtak arról, hogy a parlamenti választásokon, valamint a fővárosi önkormányzati választásokon közös név alatt közös jelöltlistát indítanak. A közösen induló pártokra szokás Európa-párti ellenzékként is hivatkozni.

„Nem rejtjük véka alá különbözőségeinket, hanem előnynek és erősségnek tekintjük őket, ami azt mutatja, hogy hajlandók vagyunk tisztelni egymást és közös megoldásokat találni Szerbia polgárainak érdekében” - mondta a tiltakozássorozat egyik szervezője, Smiljan Banjac újságíró egy közös sajtótájékoztatón.

A közös listán a Dragan Djilas egykori belgrádi polgármester által vezetett Szabadság és Igazságosság Pártja, a Miroslav Aleksic vezette Szerbiai Népi Mozgalom és az aktivista gyökereiről ismert Zöld Baloldali Front kap majd helyet több másik párttal együtt. A lista első szereplője Radomir Lazovic lesz, a Zöld Baloldali Front egyik legismertebb arca.

A szerb jobboldali ellenzék még nem állapodott meg közös listáról.

Nem lesz könnyű menet

A választások közeledtével épp nemrég fogadott el a szerb parlament egy olyan törvényt, amelynek köszönhetően nőhet az állam befolyása a médiában. A közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény első pillantásra mintha pont a befolyásolási lehetőségeket próbálná elkerülni. Kimondja, hogy a médiatartalmak kiadója vagy előállítója „sem közvetlenül, sem közvetve nem lehet a köztársaság, autonóm tartomány vagy helyi önkormányzati egység, illetve olyan intézmény vagy jogi személy, amely részben vagy egészben állami tulajdonban van, azaz amelyet részben vagy egészben állami bevételekből finanszíroznak”.

Csakhogy pont kivételt tesz azokban az esetekben, amikor a médium alapítója „az elektronikus médiát szabályozó törvénnyel összhangban elektronikus hírközlési tevékenységet folytató tőketársaság”. Ez a kivétel pedig a gyakorlatban lehetővé tenné az állam számára, hogy a Telekom Szerbia távközlési vállalaton keresztül - mivel többségi részesedéssel van jelen - legálisan birtokolja és ellenőrizze a médiát.

Az ellenzék szerint a törvény a Telekom Szerbiát a jövőben egy állami propagandagépezeti központtá teheti. A nemzetközi megfigyelők szerint Szerbiában egyre gyakoribb az állami beavatkozás a médiában. A Riporterek Határok Nélkül 2023-as Sajtószabadság Indexében az Európai Unió és a Balkán régiójában Szerbiában esett a legnagyobb mértékben a sajtószabadság minősítése.