Váratlan húzással a Karmelita mellett épülő Honvéd Főparancsnokság egykori épületébe költöztetik a Hadtörténeti Múzeumot
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter váratlanul bejelentette, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) az egykori Honvéd Főparancsnokság budai Várban, a Kapisztrán téren épülő, jelenleg félig kész épületébe költözik. Ebbe:
Nem sietik el, a céldátum ugyanis 2026.
Az épület egyúttal új fantázianevet kap, ez lesz a
magyar vitézség csarnoka.A múzeumnak azért kell költöznie, mert Szalay-Bobrovniczkynak korábban megtetszett a Kapisztrán téren álló múzeumépület, kinézte irodának, ezért odaköltöztetik a minisztériumot.
A Dísz térre néző épületről az újjáépítés kezdete óta azt mondták, hogy látogatóközpont lesz benne turistáknak. Ehhez képest a miniszter friss közleményében a következőt írják:
"Múzeumi célokra épül, a jövőben a Budavári Palotanegyed látogatóközpontjaként, kulturális és turisztikai kapujaként működik majd, 2500 négyzetméternyi kiállítótérrel ad helyet a hadtörténeti kiállításoknak, egyúttal irodák is helyet kapnak területén."Az egyelőre nem világos, hogy mihez lesz elég ekkora múzeumi alapterület.
A múzeumnak a régi épületéből történt kipenderítése után nagy volt a titkolózás az új helyszínnel kapcsolatban. Úgy tűnt, hogy azért, mert nem voltak kész tervek erre a kiköltöztetés elrendelésekor. Kezdetben arról volt szó, hogy lesz egy átmeneti kiállítás Székesfehérváron, majd szerveztek egy tárlatot a Bálnába is, miközben hivatalosan keresték a megoldást egy leendő új, fővárosi múzeumépületre. A kormányközeli Index idén márciusban például arról írt, hogy „elindult az új Hadtörténeti Múzeum és táncszínház építése” egy Kerepesi úti telken. Igaz a cikk szövegéből az derült ki, hogy az épület valós funkcióját a kormánysajtónak sem árulták el:
„Az információhiány miatt azonban kérdéses, hogy ez a renoválásra ítélt ingatlanegyüttes lesz-e a jövőben a budai várnegyedből kiköltöztetett múzeum új központja, vagy csak egy központosított, nem publikus hadi leltár lesz itt.”
Most úgy tűnik, megtalálták a megoldást.
Ami nem az első bizonyíték arra, hogy a kormányzat úgy kezdte meg a budai vár Horthy-korszakbeli képének újjáépítését, hogy elképzelésük sem volt arról, mi legyen az elkészülő, méregdrága épületek funkciója. A cikkünkben szereplő „magyar vitézség csarnokától” légvonalban nagyjából 80 méterre épül újjá vasbetonból József főherceg egykori, a világháborús sérülések után teljesen elbontott palotája a hozzátartozó lovardával együtt.
Ennek az esetében annyira nem volt ötlet arra, hogy mit is kéne kezdeni vele – annak ellenére, hogy már eddig elköltöttek rá 53 milliárd forintot, amiben nincs benne az utolsó ütem költsége –, hogy az építkezés közben eddig egyáltalán semmit sem mondtak a tervezett funkciójáról. Hogy nemrég kiderüljön, hirtelen ötletből azt az Alkotmánybíróságot költöztetnék ide, amelynek nem ilyen báltermekkel és hasonló helységekkel felszerelt épületre van szüksége, ezért a hírek szerint igencsak meglepődött a felvetésen.