• Több mint egy év után tárgyalt egymással Biden és Hszi, és sikerült is megállapodniuk pár dologban.
• A találkozó létrejötte maga a siker, de igazi áttörést nem volt érdemes várni. Valószínűleg azért békül most a két nagyhatalom, mert mindkét elnöknek ez jön épp a legjobban.
• Biden amúgy ismét diktátornak nevezte Hszit, de vélhetően ez most kevésbé lesz nagy ügy, mint júniusban.

Ismét lesz magas szintű kommunikáció az Egyesült Államok és Kína hadserege között - ez az eddigi leginkább kézzelfogható eredménye Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök kaliforniai találkozójának.

Ez az eredmény és maga a találkozó is egyszerre nagy dolog, és közben mégsem annyira. Nagy dolog, hogy a két nagyhatalom, melyek között az elmúlt években rendkívül feszült lett a viszony, ismét a legmagasabb szinten tárgyal egymással, ugyanakkor az is sejthető volt, hogy a legnagyobb eredmény várhatóan maga a találkozó létrejötte lesz, és túl sok diplomáciai áttörésre nem érdemes számítani. Ezzel kapcsolatban az amerikaiak nem is árultak zsákbamacskát, már a találkozó előtt igyekeztek mérsékelni az elvárásokat.

Ezzel együtt a katonai kommunikáció újraindítása persze fontos fejlemény, főleg a Tajvan jövője miatt kialakult, rendkívül kiélezett helyzetben. A szigetet Kína a saját területe részének tekinti, és a Hszi 2013-as hatalomra kerülése óta jóval proaktívabb, nyugati értelmezések szerint agresszívabb kínai külpolitika miatt gyakori lett az a vélekedés, hogy a kínai hadsereg a belátható jövőben katonai erővel szállná meg Tajvant. Az amerikai és a kínai hadsereg közötti felsőszintű kommunikáció is épp azután szűnt meg, hogy 2022 augusztusában az amerikai képviselőház akkori elnöke, Nancy Pelosi Tajvanra látogatott, mire válaszul Peking felfüggesztette a kommunikációs csatornákat.

A két államfő mintegy négy órán át tárgyalt szerdán, az utána megtartott sajtótájékoztatón Biden azt mondta, a megbeszélések jól alakultak. Az amerikai elnök elmondása szerint a béke és a stabilitás fontosságát hangsúlyozta Hszinek Tajvannal kapcsolatban, ugyanakkor kitért a kérdés elől, hogy megismételte-e ezúttal is azt az állítását, melyet korábban már négy alkalommal megtett, hogy amennyiben Kína megtámadná Tajvant, az Egyesült Államok hadserege kész védelmet nyújtani.