Ismét lesz magas szintű kommunikáció az Egyesült Államok és Kína hadserege között - ez az eddigi leginkább kézzelfogható eredménye Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök kaliforniai találkozójának.
Ez az eredmény és maga a találkozó is egyszerre nagy dolog, és közben mégsem annyira. Nagy dolog, hogy a két nagyhatalom, melyek között az elmúlt években rendkívül feszült lett a viszony, ismét a legmagasabb szinten tárgyal egymással, ugyanakkor az is sejthető volt, hogy a legnagyobb eredmény várhatóan maga a találkozó létrejötte lesz, és túl sok diplomáciai áttörésre nem érdemes számítani. Ezzel kapcsolatban az amerikaiak nem is árultak zsákbamacskát, már a találkozó előtt igyekeztek mérsékelni az elvárásokat.
Ezzel együtt a katonai kommunikáció újraindítása persze fontos fejlemény, főleg a Tajvan jövője miatt kialakult, rendkívül kiélezett helyzetben. A szigetet Kína a saját területe részének tekinti, és a Hszi 2013-as hatalomra kerülése óta jóval proaktívabb, nyugati értelmezések szerint agresszívabb kínai külpolitika miatt gyakori lett az a vélekedés, hogy a kínai hadsereg a belátható jövőben katonai erővel szállná meg Tajvant. Az amerikai és a kínai hadsereg közötti felsőszintű kommunikáció is épp azután szűnt meg, hogy 2022 augusztusában az amerikai képviselőház akkori elnöke, Nancy Pelosi Tajvanra látogatott, mire válaszul Peking felfüggesztette a kommunikációs csatornákat.
A két államfő mintegy négy órán át tárgyalt szerdán, az utána megtartott sajtótájékoztatón Biden azt mondta, a megbeszélések jól alakultak. Az amerikai elnök elmondása szerint a béke és a stabilitás fontosságát hangsúlyozta Hszinek Tajvannal kapcsolatban, ugyanakkor kitért a kérdés elől, hogy megismételte-e ezúttal is azt az állítását, melyet korábban már négy alkalommal megtett, hogy amennyiben Kína megtámadná Tajvant, az Egyesült Államok hadserege kész védelmet nyújtani.
Most csak 870 Ft, hogy egy hónapig mindenhez hozzáférj.
Már előfizetőnk vagy?
Kína Nancy Pelosi tavaly augusztusi tajvani látogatása után szakította meg a kommunikációt.
Néhány évtized alatt hatalmasat nőtt a kínai gazdaság, több száz millió ember emelkedett ki a mélyszegénységből, de a lendület, ami vitte az országot, elfogyni látszik. Azelőtt, hogy Kína tényleg gazdaggá vált volna.