Vasárnap 2022 után ismét előrehozott választásokat tartottak Szerbiában parlamenti, tartományi és helyhatósági szinten. A parlamenti választásokat a Szerb Haladó Párt nyerte, a szocialistákkal és a Vajdasági Magyarok Szövetségével (VMSZ) továbbra is kényelmes többségben kormányozhatnak. Eddig a szavazatok 80,2 százalékát számolták össze. (Listánkon a 3 százalékos parlamenti küszöböt elérő pártok szerepelnek, valamint a VMSZ, a nemzetiségi pártoknál nincs bejutási küszöb.) A részvétel várhatóan valamivel több lesz a 2022-es 58 százaléknál.

• Aleksandar Vučić – Szerbia nem állhat meg (valójában a Szerb Haladó Párt) - 46,6 százalék,
• Szerbia az Erőszak Ellen (baloldali-liberális egyesült ellenzék) - 23,3 százalék,
• Szerbiai Szocialista Párt (Slobodan Milošević egykori pártja, Vučić szövetségesei) - 6,7 százalék,
• NADA - Szerb Koalíció (jobboldali ellenzék) - 4,8 százalék,
• Mi - A Nép Hangja - 4,8 százalék,
• Vajdasági Magyarok Szövetsége - 1,7 százalék (2022-ben 1,63 százalékot értek el, ez öt mandátumra volt elég, most lehet, hogy hatot szereznek).

A haladók nyerték a vajdasági tartományi választást is, Belgrádban pedig várhatóan 2-3 százalékkal előzik meg a Szerbia az Erőszak Ellen listáját. Aleksandar Vučić ennek megfelelően nagy győzelemként értékelte az eredményeket. A nyilatkozat pikantériája, hogy ő elvileg egy pártok fölött álló köztársasági elnök, aki 2023 májusa óta már nem is a párt elnöke. A párt listái ezzel együtt teljesen abszurd és alkotmányellenes módon a köztársasági, tartományi és helyhatósági választáson is a köztársasági elnök nevét viselték: Vučić - Szerbia nem állhat meg.

Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke a választások kiírása előtt két nappal elhunyt édesapjára, a VMSZ korábbi elnökére, Pásztor Istvánra emlékezett. A politikus szerint ilyen eset a történelemben még nem fordult elő, sokan azt hitték, a süllyesztőbe kerül a VMSZ, ehelyett viszont győzelmet aratott, áll a Szabad Magyar Szó tudósításában.

Az iskolai lövöldözésektől Vučić ígéretéig

A májusi iskolai lövöldözések kényszerítették ki, hogy újabb előrehozott parlamenti, tartományi és helyhatósági választást tartsanak Szerbiában. Addig is köztudott volt, hogy a délszláv háborúk következtében sokan tartanak illegálisan fegyvert odahaza. Az emberek féltek iskolába küldeni a gyerekeiket, nehogy ők legyenek a következő áldozatok.

A kormánypárti politikát ellenzők Szerbia-szerte hatalmas tüntetéseket tartottak, a kormány és az országot ténylegesen vezető Aleksandar Vučić köztársasági elnök menesztését követelték. Ebből a mozgalomból nőtt ki kilenc baloldali-liberális párt összefogása, a Szerbia az Erőszak Ellen.

A feszültség végül akkora lett, hogy október végén előrehozott választások kiírását jelentette be a kormány. A szerb politikai életet kézben tartó Aleksandar Vučić köztársasági elnök taktikai repertoárjának a része ez, többnyire olyankor él ezzel, amikor az országot irányító Szerb Haladó Pártnak áll a zászló – és a zászló szinte mindig neki áll, hiszen a párt szolgálatában áll a média és az állami szervek.

A pártjánál népszerűbb Aleksandar Vučić ugyanakkor emelte a tétet, mivel azt állította, lemond, ha a haladók nem tudnak kormányt alakítani. Igaz, nem bízott semmit a véletlenre.

Az egykori magyarellenes, soviniszta, nacionalista, Vojislav Šešelj-féle radikálisokból kivált haladók legfőbb szövetségese a 2006-ban a hágai börtönében életét vesztő Slobodan Milošević-féle Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ). (Šešelj 2022-höz hasonlóan most sem jutott be a parlamentbe.)

A magyar–szerb kapcsolatok – a két ország vezetői közötti kapcsolatok mindenképpen – még soha nem voltak annyira jók, mint most. Ebben fontos szerep jut a két autoriter hajlamú vezetőnek, Orbán Viktornak és Aleksandar Vučićnak. Összeköti őket a haszonelvűség – mindketten igen nagy kanyarokat írtak le, mire megtalálták azt a populista irányvonalat, ami most jellemző rájuk –, valamint vannak erős gazdasági kapcsolatok is. Ennek egyik példája a kínai pénzen épülő Budapest–Belgrád vasútvonal, de van más is, amiben a VMSZ-nek kitüntetett szerep jut: a Vajdaságba Budapestről érkező százmilliárd forintos fejlesztési pénzekhez közvetve a VMSZ-en keresztül lehet hozzájutni. A magyar közszolgálati tévé, valamint budapesti magasrangú fideszes politikusok sora kampányolt a párt mellett. Pásztor Bálint nem véletlenül köszönte meg a választás után sajtótájékoztatóján a magyar kormány támogatását, volt mit.

(Borító- és címlapkép: A Szerb Haladó Párt választási nagygyűlése Belgrádban december 2-án. Fotó: AFP)