„Tanulmányozza a kormány a finn oktatási modellt?” - kérdezte írásban Vadai Ágnes DK-s képviselő Pintér Sándor belügyminisztert. A finn modell régóta példaértékű, sokan kíváncsiak rá, semmi olyan nem történik, amit bárhol máshol ne lehetne megvalósítani, fontos szempont, hogy nem mini-Einsteineket és üzletembereket szeretnének látni az iskolában, hanem olyan gyerekeket, akik megtanulnak tanulni. Vadai kérdését most éppen egy Telexen megjelent cikk indokolta.

Az oktatást is felügyelő Pintér Sándor nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt, de úgy, hogy azt fel is lehetne tenni a következő, 15 éves gyerekek képességeit felmérő matematikai PISA-teszten.

Mit állít az államtitkár:

„Tanulmányoztuk és folyamatosan tanulmányozzuk az összes OECD-ország oktatási modelljét, így a finn oktatás működési modelljét is, jó gyakorlatokat bármely ország oktatási rendszeréből szívesen átveszünk a minél magasabb minőségű oktatás-nevelés elérése érdekében.”

Mire jutottak a finn modell tanulmányozásában:

„Felhívom a figyelmét, hogy a 2022. évi PISA-felmérés alapján valamennyi mérési terület átlagát vizsgálva soha ilyen közel nem voltunk Finnországhoz. Az Önök kormányzása alatt 2006-ban szövegértésből még 65 pont távolságra voltunk Finnországtól, ezzel szemben 2022-ben 17 pontra csökkent a különbség, így 48 ponttal kerültünk közelebb, matematikából 2006-ban 57 pont volt a távolság, addig 2022-ben már csak 11 ponttal értünk el kevesebbet, mint a finnek, vagyis 46 ponttal kerültünk közelebb, természettudományból 59 pont volt a távolság a finn és a magyar eredmények között 2006-ban, ehhez képest 2022-ben 25 pontra csökkent a távolság, tehát természettudományból is közelebb kerültünk - összesen 34 ponttal - Finnországhoz.”

Ha valaki elveszett volna a végeláthatatlanul hosszú mondatban a számok között: Rétvári azt állítja, hogy óriási léptekkel közelítünk a finnekhez. Ami elsőre meglepő, hiszen a magyar diákok teljesítménye romlott 2006 óta. Ebben az időszakban 4 év baloldali és 12 év Fidesz kormány volt.

De akkor hogy jön ki a Rétvári-matek? Hát úgy, hogy a finnek eredményei nagyot zuhantak az előző, 2018-as és a legutóbbi, 2022-es mérés között, mindhárom vizsgált területen (szövegértés, matematika, természettudomány). Vagyis nem a magyar zárkózott fel a finnhez, hanem a finn diákok teljesítménye romlott le a legutóbbi, december 5-én nyilvánosságra hozott jelentés szerint.

Hogy ennek mi az oka, azt vizsgálják. Miután nemcsak a finn, hanem az OECD-átlag zuhant nagyot, jó eséllyel a covidos távoktatás hatása. Nagyobb befolyással lehet a finn és több ország oktatására, hogy a tanárok nem találkozhattak közvetlenül a diákokkal. A lehetséges okokról és a várható korrekcióról érdemes meghallgatni Szász Zsófi beszélgetését Radó Péter oktatáskutatóval.

Hogy a balti módszer nem áldozott le, azt mutathatja, hogy Észtország a legfrissebb mérések alapján mind a három területen a top 10-ben van, messze megelőzve Magyarországot. Érdemes lenne azt is tanulmányoznia a Belügyminisztériumnak, hogy lehet ez.

Itt vannak a finn és a magyar statisztikák 2006 és 2022 között. Finnország még így is előzi Magyarországot: