Az oslói Peace Research Institute szerint a hidegháború vége óta a tavalyi volt a legkonfliktusosabb év a világon, figyelembe véve a konfliktusok számát, intenzitását és hosszát. Az intézet szerint 2022-ben 55 aktív konfliktus volt folyamatban, amelyek átlagban 8-11 évig tartanak. Összehasonlításképp: egy évtizeddel ezelőtt 33 aktív konfliktus volt, ezek átlagban hét évig tartottak. Bár a 2023-as évet összefoglaló elemzéseket még nem adták ki, nehéz arra számítani, hogy pozitívabb képet fest majd a világról.

A háborúk világszinten egyre több embert érintenek: 2022-ben a becslések szerint a bolygó lakosságának egynegyede, körülbelül kétmilliárd ember élt konfliktus-sújtotta övezetben. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek száma 2023 elején meghaladta a 108 milliót. Az Uppsalai Egyetem a Conflict Data Program keretében más módszertan és szempontok alapján csoportosítja a fegyveres konfliktusokat, mint az oslói kutatóközpont, de a fő megállapítás ugyanaz: a fegyveres konfliktusok száma növekszik.

Érdemes megnézni azt is, hol zajlanak a fegyveres konfliktusok. Az ukrajnai háború vége 2023 végén még mindig nem látszik, és bár a Hamász október 7-i brutális támadása Izrael ellen és az azt követő újabb gázai háború ideiglenesen elterelte róla a figyelmet, az ukrajnai háború végkimenetele Európa biztonságának jövőjét is meghatározza. Mindezzel együtt Ausztrália után még mindig Európa a legbékésebb kontinens, ahogy az látható az International Institute for Strategic Studies térképén is.

Ha a politikai indíttatású erőszak szintjét vizsgáljuk (beleértve mindent az erőszakos tüntetésektől a fegyveres konfliktusig), a halálos áldozatok száma, a polgári lakosság kitettsége, a földrajzi kiterjedtség és a (nem állami) fegyveres csoportok széttagoltsága alapján 2023-ban a világ nagyjából így festett:

2022 óta a fegyveres konfliktusok gócpontjai a MENA (Közel-Kelet és Észak-Afrika) és Dél-Ázsia térségeiből a szub-szaharai Afrikába, az ázsiai és csendes-óceáni térségbe, valamint az orosz-ukrán háborún és a hegyi-karabahi konfliktuson keresztül Európába helyeződtek át.

Tavaly az etiópiai háború több áldozatot követelt, mint az ukrán, ezzel ez volt a világ legvéresebb konfliktusa. Mianmarban a három évtizede, változó intenzitással tartó polgárháború 2021 óta súlyosbodik, amikor Min Aung Hlaing vezetésével a katonaság puccsal elűzte a demokratikusan megválasztott kormányt. A száheli övezet puccsövezetté vált az elmúlt években

Változó világrend

Már a 2008-as pénzügyi világválságtól kezdve sokan beszélnek arról, hogy a - nem is olyan békés - Pax Americana korának vége. Az egyértelmű, hogy Oroszország ukrajnai inváziója, amelyet számos szakértő korszakhatárként értelmez, felerősítette a világrend helyzetéről és jövőjéről szóló vitákat. Sok nemzet befelé fordul, a világgazdaság egymással versengő tömbökre bomlik, a multilaterális intézmények iránti elkötelezettség csökken, ami megnehezíti a határokon átívelő kihívások közös kezelését, legyen szó a nukleáris fegyverek elterjedéséről, az éghajlatváltozásról, a járványok kezeléséről (lásd koronavírus-járvány) vagy akár a világűr stabilitásáról.

Bár az Egyesült Államok számára a nagy rivális évtizedeken keresztül Oroszország (vagy inkább a Szovjetunió) volt, az ukrajnai konfliktus ellenére is mára az USA nagy riválisa Kína lett. A regionális befolyási övezetek és a globális geopolitika következő évtizedekben várható átalakulása is az amerikai-kínai rivalizálás árnyékában fog megtörténni.