Az Egyesült Államok „csalódott" az Orbán-kormány Ukrajna-politikája miatt, és várja, hogy a kormány teljesítse ígéretét, miszerint nem utolsóként fogja ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását - mondta csütörtökön Jim O'Brien, az Egyesült Államok külügyminisztériumának helyettes államtitkára.

Svédország a finnekkel együtt adta be tavaly NATO-csatlakozási kérelmét, az orosz–ukrán háború kitörése után. Finnországot áprilisban fel is vették, de a svéd csatlakozás jóváhagyását Törökország és Magyarország azóta is halogatja. Míg a magyar kormány szerint a parlament önérzetes fideszes többsége nem hajlandó ratifikálni, addig a török kormány egyértelműen kijelentette, hogy az általa terroristának tartott kurdok svédországi tevékenységét szeretné nehezíteni.

Korábban a Kurdisztáni Munkáspárt tagjainak kiadatását kérték.

A svéd NATO-csatlakozás kérdése Recep Tayyip Erdoğan és Orbán Viktor december végi budapesti sajtótájékoztatóján szóba se került, miután kérdezni nem lehetett. A miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta: a magyar képviselőknek eddig „nem volt gusztusuk” erről szavazni. Fideszes politikusok az elmúlt hónapokban sok mindennel magyarázták, miért nem szavazott még az országgyűlés a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról, itt összeszedtük néhány érvüket.

A Politico értesülései szerint Magyarország feloldhatja az Ukrajnának nyújtott ötven milliárd eurós uniós támogatással szembeni vétóját, ha a finanszírozást minden évben felülvizsgálják. Az Euronews viszont arról írt szerdán, hogy Orbán újabb követeléssel állt elő, miszerint a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási pénzeket ne 2026-ig, hanem 2028-ig lehessen lehívni.

A török elnök október végén nyújtotta be a ratifikálásról szóló törvénytervezetet: a svéd csatlakozás kérdését összekötötte azzal, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyja negyven darab F-16-os vadászgép eladását Törökországnak, és a meglévő flotta modernizálását.

(via Reuters)