A hétfőn folytatódott a forint múlt hét közepén kezdődött tartós gyengülése az euróval és a dollárral szemben, és fél egy körül mindkét deviza ára több hónapos csúcsra emelkedett.

A kereskedést 388,2 forintos szinten kezdő euró ára 390,2 forintra drágult, tehát néhány órán belül több mint fél százalékkal gyengült az euróhoz képest a forint. Az árfolyamváltozás azonban hosszabb kitekintésben jelentős: legutóbb tavaly szeptember végén, tehát nagyjából négy hónapja volt az euróár 390 fölött.

Az euróval január elején még 377-378 forinton kereskedtek, a január 8-i 377,6-os idei forintcsúcs óta máig csaknem 3,5 százalékot gyengült a forint.

A dollár ára szintén hétfő kora délután átlépte a 360-as szintet, egészen 360,64 forintig emelkedett, miközben a reggeli órákban még 357 forint közelében járt az árfolyam. A dollár ára legutóbb november 2-án lépte át a 360-as szintet.

A forintgyengülésnek több összetevője van. Ilyenek voltak a múlt héten többek között a jegybanki alelnök Virág Barnabás szavai az esetleg gyorsuló kamatcsökkentési tempóról – a jegybanki alapkamatot az utóbbi kamatdöntéseket 0,75 százalékpontokkal csökkentették, Virág kilátásba helyezte, hogy a január 30-i kamatdöntő ülésen 1 százalékpontos lesz a csökkentés – vagy Nagy Márton gazdasági miniszter ötletelése a hitelkamatok módosításáról, amit a hétvégén Varga Mihály pénzügyminiszter sem zárt ki.

Ezeket a hatásokat erősítette fel az a vasárnap éjjel megjelent FT-értesülés, hogy a magyar gazdaság gyenge pontjait veheti össztűz alá az Európai Unió, ha a hétvégi csúcson Orbán Viktor továbbra is gátolja Ukrajna uniós támogatását. És bár Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint ez szimpla zsarolás, úgy tűnik, hogy a befektetők kezdenek komolyan aggódni a forint miatt.

A forint most kifejezetten magyar hatások miatt gyengül, erre utal, hogy a Portfolio.hu szerint „a régióban egyértelmű a magyar deviza alulteljesítése”. A lengyel zloty és a cseh korona árfolyama ugyanis hétfőn alig mozdult az euróval szemben.