Az amerikai hadsereg szombatra virradóan indított légicsapásokat Irakban és Szíriában az iráni Forradalmi Gárdához köthető, vagy támogatását élvező célpontok ellen, és hatástalanított több kilövésre készülő húti drónt a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl jemeni részén. A támadásoknak civil áldozatai is lehetnek.

A szíriai és iraki hadsereg szóvivői súlyos következményekre figyelmeztetnek, míg Joe Biden szerint „ez csak a kezdet” - bár az eszkalációt egyelőre ő is elkerülné.

Az amerikai akció megtorlás volt a múlt hétvégi jordániai támadásért, amiben három amerikai katona meghalt, mintegy negyven pedig megsebesült. Washington szerint mintegy nyolcvanöt célpontot találtak el.

A „huszonkettes torony” katonai bázis elleni dróntámadást az Iszlám Ellenállás nevű ernyőszervezetet vállalta magára, akik kiképzésüket, finanszírozásukat és fegyvereiket is az iráni hadseregnek köszönhetik. A merényletben bevetett drón nagyon hasonló azokhoz az eszközökhöz, amikkel Irán Oroszországot fegyverezte fel az Ukrajna elleni invázióhoz. Az amerikai katonák voltak a lassan négy hónapja tartó közel-keleti konfliktussorozat első olyan amerikai áldozatai, akik nem valamilyen balesetben, hanem ellenséges fegyveresek támadásában haltak meg.

Bár Irán tagadja, hogy köze lenne az akcióhoz, az Egyesült Államok világossá tette, hogy válaszcsapásokat fog végrehajtani, a következő napokban pedig további amerikai katonai műveletek várhatók a térségben.

Bár ezek eddig okkal nem Iránon belüli helyszíneket, hanem szíriai és iraki irányítóközpontokat, katonai bázisokat és fegyverraktárakat céloztak, a támadások a - Hamász október 7-i izraeli merénylete, a gázai háború és a vörös-tengeri konfliktus okozta - közel-keleti válság további eszkalálódását jelzik a Reuters szerint. Az amerikai védelmi minisztérium egyik tisztviselője szerint a célpontokat épp úgy választották ki, hogy gyengítsék az iráni Forradalmi Gárda és az általa finanszírozott és támogatott csoportok erejét.

Amerikai részről a gondosan kiválasztott Iránt elkerülő célpontok, iráni részről pedig az amerikai erők elleni hadműveletek felfüggesztése arra utalhat, hogy mindkét fél igyekszik elkerülni a további eszkalációt.

Mindeközben az Egyesült Államok fontos tárgyalásokat folytat egy esetleges gázai tűzszünetről és a Hamász által fogvatartott külföldi túszok szabadon engedéséről. Antony Blinken vasárnap újabb diplomáciai körútra indul a Közel-Keleten.

Az amerikai külügyminiszter a hét elején Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, legalább 1973, de talán még régebb óta nem volt olyan robbanékony a helyzet a Közel-Keleten, mint most.

(via CNN, BBC)