Pressman a svéd NATO-csatlakozásról: Orbán megígérte, erre ma lett volna lehetőség

külföld
február 05., 14:20

Miután Magyarország egyedüli NATO-tagállamként a másfél éves ígérgetések ellenére még mindig nem hagyta jóvá Svédország csatlakozását a katonai tömbhöz, az Országgyűlésnek hétfőn lett volna módja ratifikálni a NATO bővítését. Az ellenzéki kérésre összehívott rendkívüli parlamenti ülésre azonban a kormánypárti képviselők nem mentek el, így továbbra sincs magyar döntés.

A nemzetközi nyomást és türelmetlenséget jelzi, hogy bár előre lehetett tudni, hogy az ülés a Fidesz-KDNP frakciók távolmaradása miatt határozatképtelen lesz, arra több nagykövet is ellátogatott. Az ellenzéki felszólalásokat David Pressman amerikai, valamint a holland, a norvég, a dán, a lengyel, sőt még - a Fico-kormány felállása óta Orbán legközelebbi uniós szövetségesének számító - Szlovákia budapesti nagykövete is végighallgatta.

A kormánypárti bojkott miatt határozatképtelen parlamenti ülés után David Pressman arról beszélt, hogy Orbán Viktor ígéretet tett rá, hogy a Parlament a lehető leghamarabb jóváhagyja a svéd NATO-csatlakozást, és a mai nap meglett volna erre a lehetőség. Az amerikai nagykövet az ülésen résztvevő nagykövetekre váró újságírók előtt ezt mondta a Kossuth téren:

„Svédország csatlakozása a NATO-hoz olyan kérdés, ami közvetlenül érinti az Egyesült Államok biztonságát és az egész szövetségünk biztonságát. A miniszterelnök azt ígérte, hogy meggyőzi, sürgeti a Parlamentet, hogy a lehetséges legkorábbi alkalommal cselekedjen. A mai nap lehetőség volt rá, hogy ezt megtegye. Mi továbbra is közelről figyeljük (az eseményeket), és azt várjuk, hogy Magyarország gyorsan cselekedjen.”

photo_camera David Pressmann a rendkívüli parlamenti ülés után, amin továbbra sem ratifikálták a svéd NATO-csatlakozást. Fotó: Németh Dániel/444

Pressman explicit módon tehát nem mondta ki, de egyértelműen utalt rá, hogy Orbán nem teljesítette az ígéretét.

Orbán Viktor már egy évvel ezelőtt, 2023 februárjában is formálisan arra kérte a Fidesz képviselőit, hogy ratifikálják a NATO-bővítést, majd úgy tettek, mintha ebből érdemi vita alakult volna ki a kormánypárti képviselők között. Azóta is azt játsszák, hogy a frakciót megosztja az ügy, és nem akarnak eleget tenni Orbán kérésének, mondván: svéd és finn politikusok csúnya dolgokat mondtak a Fideszről, a magyar kormányról és a magyar demokrácia helyzetéről. Korábban egyébként ugyanezt a színjátékot játszotta el a szintén a saját frakciójára mutogató Erdogan is Törökországban, majd miután meglett a külpolitikai deal az amerikai F-16-osokról, mégiscsak államfői szinten született meg a politikai döntés a gyors jóváhagyásról.

A magyar külpolitika korábban hónapokon át arról beszélt, hogy ugyan nem sietünk a ratifikálással, de semmiképpen sem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amelyik ezt megteszi. Végül mégis így lett, és a Fidesz továbbra is blokkolja a folyamatot. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének posztja alapján most legalább azt szeretnék elérni, hogy a svéd miniszterelnök jöjjön el tárgyalni Magyarországra, mielőtt megszavazzák a svéd csatlakozást. Ulf Kristersson azonban ez idáig úgy nyilatkozott, hogy a látogatására csak a magyar ratifikálás után kerül sor.

Már a NATO főtitkára is felszólította Magyarországot, hogy kövesse a török példát, és a lehető leghamarabb zárja le az ügyet. David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete korábban csalódottságáról beszélt, és arról, hogy azt várják, Magyarország mielőbb teljesítse kötelezettségeit, majd a nagykövetség Orbánt saját ígéretére is emlékeztette.

Pressman február elsején Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt Washingtonban, és szenátusi demokrata vezetők Magyarországgal szembeni konkrét retorziókat is felvetettek. Eszerint a magyar állampolgárok amerikai vízummentességének eltörlése is felmerült, és az úgynevezett Magnyickij-törvényt is alkalmazhatnák egyes magyar döntéshozókkal szemben.